J. M. Stibel, a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum agykutatója és a Brain, Behavior and Evolution című folyóiratban megjelent tanulmányában érdekes megállapítást tett. A kutatás szerint ugyanis a modern homosapienseknél több mint öt százalékkal csökkent az agy mérete.
Stibel arra is talált bizonyítékot, hogy az agy mérete a testünkhöz képest – az úgynevezett enkefalizáció – szintén csökkent, főként az elhízás miatt.
Ennek ellenére a tanulmány megjegyzi, hogy az „általános intelligencia és az iskolai végzettségi szint mind emelkedett az elmúlt évszázad nagy részében". Valójában az olyan környezeti tényezők, mint az egészség, az oktatás és a technológia ellensúlyozhatták azt a tényt, hogy az agyunk zsugorodott – vagy azt, hogy az agy térfogata nem korrelál erősen az intelligenciával.
Meg kell jegyezni, hogy Stibel az IQ-t használta az intelligencia mérésére. A mérőszámnak hosszú és problémás története van, és széles körben kritizálták ezt a módszert többek között azért is, mert az intelligencia különböző típusait egyetlen, túlságosan leegyszerűsítő mérőszámba foglalja össze. Mindazonáltal még mindig széles körben a kognitív funkciók értékelésének standard mércéjének tekintik.
Stibel zavarba ejtő módon rámutat, hogy „az elmúlt 30 évben a világ számos részén az IQ jelentős csökkenését figyelték meg, a legnagyobb visszaesés az iparosodott nemzetek körében következett be". Ez azt jelenti, hogy a környezeti tényezők nem biztos, hogy hosszú távon képesek segíteni intelligenciaszintünk növelésében vagy fenntartásában.
Forrás: Futurism
