agy

Az agy az emberi test legösszetettebb szerve. Egy új tanulmány pedig közelebb hozott minket ahhoz, hogy megértsük különös evolúcióját.


A hangyákat modellként tanulmányozva, illetve annak illusztrálására, hogy miért nőhet vagy csökkenhet az agy mérete, a kutatók arra jöttek rá, hogy az agy zsugorodása párhuzamba állítható az emberi társadalmak kollektív intelligenciájának bővülésével.

Az agyi evolúció okainak és következményeinek tanulmányozása és megértése segít feltárni az emberiség természetét. Jól dokumentált tény, hogy az emberi agy mérete evolúciós történelmünk során megnőtt. Az viszont kevésbé ismert, hogy az emberi agy mérete a pleisztocén óta csökkent. Hogy pontosan mikor történtek ezek a változások, vagy hogy miért, nem volt ismert.

Meglepő tény a mai emberrel kapcsolatban, hogy agyunk kisebb, mint pleisztocén kori őseinké. Az antropológusok számára nagy rejtély, hogy miért csökkent az agyunk mérete"

– magyarázta a társszerző, Dr. Jeremy DeSilva, a Dartmouth College munkatársa.

Hogy ezt megfejtsék, egy különböző tudományterületek kutatóiból álló csapat nekilátott, hogy tanulmányozza az emberi agy fejlődésének történelmi mintáit, és összehasonlítsa eredményeiket a hangyatársadalmakról ismert tényekkel, hogy közelebb kerüljenek a megoldáshoz.

Elvégeztek egy változáspont elemzést 985 fosszílián, valamint modern emberi koponyán, és arra jutottak, hogy az emberi agy mérete kétszer is nőtt,– először 2,1 millió éve, másodszor pedig 1,5 millió éve a pleisztocén alatt. De zsugorodott is, méghozzá 3000 évvel ezelőtt immár a holocén periódusban.

De mit taníthatnak nekünk a hangyák az emberi agy evolúciójáról?

Bár a hangya és az emberi társadalmak a szociális fejlődés eléggé eltérő útvonalait járták be, a társas létet érintő több fontos aspektus is közös a kettőben, ilyen a csoportos döntéshozatal, a munkamegosztás, valamint a saját élelem termelése. Ezek a különös hasonlóságok pedig utalhatnak arra, hogy miért következnek be változások az agyban.

Az agy sok energiát használ fel, és a kisebb agyak kevesebb energiát használnak fel. Az emberi társadalmakban a tudás externalizálódott, tehát lettek szakértői egy-egy szakmának vagy bármiféle szokásnak. Így kevesebb energiára volt szükség ahhoz, hogy egyénekként sok információt tároljanak az emberek, ami kedvezhetett az agyméret csökkenésének.

A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a fent kifejtett hipotézist további adatokkal erősítsék meg.


(phys.org)


A figyelmetekbe ajánljuk