Sokszor halljuk az art déco kifejezést, de mi is ez?

A két világháború között virágzott az art déco stílus.


Mi az az art déco? A szó a francia art décoratif, vagyis díszítőművészet rövidítéséből ered. Az irányzat a második világháború előtti korszakból ered, világkörüli útjára azonban az 1920-as években indult Franciaországból, de a harmincas években élte igazán virágkorát. Az 1930-as években legnagyobb hatása az Amerikai Egyesült Államokban volt, de Európa-szerte, a Dél-afrikai Köztársaságban és Kínában is hatalmas szerephez jutott.

Az art déco az első modern világstílus, amely a luxushoz kapcsolódik és amely a filmektől kezdve a festészeten át az építészetig minden művészeti ágra jelentős hatást gyakorolt. A kor divatját, sajtóreklámjait is jelentősen áthatotta.

Az art déco az art nouveau-hoz, vagyis a francia szecesszióhoz vezethető vissza, ám magába olvasztotta az avantgárd irányzatok egyik elemét is, ami nem más, mint a konstruktivizmus. Ebből merítette a geometriai stilizációt, futurizmust, valamint a kubizmus festészeti alapjait. Jelentős hatása volt rá az egyiptomi művészetnek is. Míg a szecessziót hullámzó vonalak jellemezték, az art décoban megjelennek az egyenes vonalak, valamint a geometriai tervezés is.

Az ipar fejlődésének köszönhetően hátat fordított a szecessziónak, az egyedi termékekről ugyanis a tömegtermelés vívmányaira helyezte a hangsúlyt. Nem díszíthetett minden lakást art déco lámpa vagy bútor, mivel a stílus a luxus és elegancia egyik fémjelzőjévé vált. A kor fiatalságát különösen vonzotta a merész és egyszerű vonalvezetés, az erős, tiszta színvilág és a korszakban újnak számító anyagok, ilyenek voltak az olyan ötvözetek, mint a króm és a bakelit. A korszak csúcspontja az 1925-ös párizsi világkiállítás volt, ettől kezdve pedig rohamosan elterjedt a világ minden táján.

Az art décoval egyidőben rohamosan megnőtt a dekoratív művészek státusza. A 19. századig az addig csak kézműveseknek tekintett iparművészek 1901-ben megalapították a Dekoratív Művészek Társaságát Franciaországban. Státuszuk a festőkéhez, szobrászokéhoz lett hasonló, a mozgalom megalakult Olaszországban is, ahol 1902-ben Torinóban megrendezték első nemzetközi kiállításukat is. 1912-ben pedig megrendezték meg a dekoratív művészek első franciaországi nemzetközi kiállítását.

Emellett a párizsi áruházak, divattervezők is fontos szerepet játszottak az art déco felemelkedésében. 1900-tól dekoratív művészeket kezdtek alkalmazni saját stúdióikban. A korai art déco stílust az olyan egzotikus anyagok, mint az ébenfa, elefántcsont, selyem, valamint a nagyon élénk színek jellemezték.

1910–1913 között épült a párizsi Théâtre des Champs-Élysées, melyet Auguste Perret tervezett. Ezt az épületet tekintik az art déco építészet első mérföldkövének. Korábban a vasbetont csak ipari célokra, vagy bérházak építésénél használták. Perret épülete egyszerű téglalap alakú forma, geometrikus díszítéssel, az egyenes vonalak gyorsan váltak a jövőbeli art déco márkajegyeivé.

A színház belső terében is art déco alkotásokkal találkozhatunk, ilyenek Antoine Bourdelle szobrai, Édouard Vuillard festményei, a függönyt Ker-Xavier Roussel tervezte.

Théâtre des Champs Elysées / Flickr

Az art déco stílus egyik ágazata a streamline modern, azaz az áramvonalas stílus, ezen kívül gyakran fényes felületek voltak jellemezőek rá. A nagy gazdasági világválság után visszafogottabb lett, a felhasznált anyagok között megjelent a króm, az acél és a műanyag is. A második világháborúval pedig helyét átvette a modernizmus, amely már mellőzte a díszítéseket és csak a funkcionalitásra törekedett.

Magyarországon ezt a korszakot jelképezi építészetben a Hajós Alfréd Uszoda például. A festészetben pedig Faragó Géza art déco plakátjai és Vaszary János, Gábor Jenő művei hordozzák leginkább a stílusjegyeket. A 20-as és 40-es évek között kiemelendőek Breuer Marcell és Botnyik Sándor bútorai, valamint Pekáry István kárpitja. Emellett Gádor István, Gorka Géza, Kovács Margit, Márkus Lili, Zilzer Hajnalka keramikusok munkái is óriási népszerűségnek örvendtek. A korszak meghatározó művészei voltak továbbá Kozma Lajos, Kaesz Gyula, Kovács Zsuzsa, Fränkel György, Kóródy György, Vágó Pál, Nagy Károly bútortervezők is.

Faragó Géza / Corvin Áruház / Flickr

Míg az art déco egy gazdagabb réteget célzott meg stílusával, a vele egyidőben megjelent német Bauhaus tömeggyártással mindenkinek elérhető designt akart teremteni. A Bauhausnak, amely egyszerűbb vonalakat, formákat, mintákat tartalmazott, több köze van a modernizmushoz, mi több, inspirálta a modernizmus, ami nagyon korán megjelent Németországban.

Az art déco végét a nagy gazdasági világválság jelentette, majd a modernizmus vette át helyét.

Cikkünk megjelenését a Cemix, valamint az Internorm támogatta.

A figyelmetekbe ajánljuk