Alessandro Vezzosi és Agnese Sabato a család apai ágát vizsgálta, és egészen 1331-ig, a Michele nevű felmenőig mentek vissza a Da Vinci-kutatók. Leonardo 1452-ben született, de sikerült egészen napjainkig felmérni a családot.
A csapat 21 generációt azonosított – beleértve öt darab családi ágat –, és összesen 14 élő leszármazottat találtak.
A most megjelent tanulmányban a kutatók kijavították és pótolták az előző genetikai elemzéseket, úgy, hogy számos új felfedezést is sikerült elérniük.
Vezzosi és Sabato még 2016-ban jelentették be, hogy számos élő, de nem közvetlen utódot sikerült azonosítaniuk, amit mostanra egészítettek ki.
Ahogy a Phys.org írja, Leonardónak legalább 22 féltestvére volt, de saját gyermeke nem született. Régen azt gondolták, hogy Paolo di Leonardo da Vinci da Firenze rokoni kapcsolatban állhat vele, de most kiderült, hogy csupán névrokonságban állt a művésszel.
A már említett öt családi ágat Leonardo apjától, ser Pierótól (5. generáció) és féltestvérétől, Domenicótól (6. generáció) vezették le. A kutatók a 15. generációtól kezdve több mint 225 személyről gyűjtöttek adatokat. Mindezt a 690 évet felölelő genealógiai vizsgálat keretei közt, ahol a férfi ágon öröklődő Y-kromoszómákat vizsgálták, amely 25 generáción keresztül szinte változatlan marad.
A mai férfi leszármazottak kromoszómájának az ősi és modern temetkezési helyeken lévő ősökével való összehasonlítása igazolja a megszakítás nélküli vérvonalat és hitelesíti Leonardo saját Y-kromoszómájának markerét.
A DNS-kutatások megerősítése után a tudósok célja, hogy megfejtsék da Vinci zsenialitását, fizikai adottságát, az idő előtti öregedését, étrendjét, egészségügyi állapotát és nem utolsó sorban a rendkívüli látásmódját és más érzékelési képességeit. Emellett a művész által készített alkotások hitelességét is lehetne vele bizonyítani.
