Vitorlázók ülnek a hajó szélén

Mi az a pöff és mikor jön a bum? Ezernyi kifejezést gyűjthetnénk össze a vitorlázással kapcsolatban, összegyűjtöttük a legfontosabbakat, hogy jobban értsd, élvezd a Kékszalag közvetítést!



„Húzd meg a fockshotot!” – kérte tőlem a kapitány, én meg értetlenül álltam az első vitorlázásomkor. „A zöldet!!!” – segített ki. Persze nem ez volt az utolsó kifejezés, amit meg kellett tanulnom, aznapra jutott még jópár. És amint megjegyeztem ezeket, többnek éreztem magam. Megtanultam egy új nyelvet, sőt lassan megértettem a taktikát is.

Ha tervezel vitorlázni, vagy csak szeretnéd jobban érteni Európa legnagyobb tókerülő versenyén a közvetítést, akkor segítség lesz ez a gyűjtemény. Nekünk pedig az Alba Sailing segített a magyarázatban!

​Mitől halad a vitorlás?

A vitorlán hátszélben tolóerő hat, a többi szélirányban (a szembeszél kivételével) a vitorla két oldala között nyomáskülönbség, azaz felhajtóerő keletkezik.A vitorlázat átadja hajótestnek a keletkező erőt, a hajótest víz alatti része, azaz laterálfelülete alakítja át ezt az erőt előremutató irányú vektorrá, így halad előre a vitorlás hajó. Bonyolultnak hangzik, de nem az.

​Mi van, ha a célunk felől fúj a szél?

Gyakran fogjuk ezt hallani a hajón, főleg, ha célra vitorlázunk: „persze, hogy onnan fúj, ahova mennénk”. De miért mondják ezt? Mert széllel szemben nem lehet vitorlázni. Ez alapvetés, de mégsem ilyen egyszerű a helyzet. Eljuthatunk a célunkhoz, de kreutzolni kell. Alig indultunk és máris két ismeretlen fogalom!

A célra vitorlázás azt jelenti, hogy nem csak megyünk, amerre fúj minket a szél, hanem kitűzzük mondjuk, hogy Balatonszemesről Ábrahámhegyre akarunk eljutni. Versenyen sem mehetünk akármerre, célra vitolázunk a Kékszalag rajtjától, azaz Balatonfüredről az első bójához, Kenesére. És ha pont a cél felől fúj a szél, akkor is eljuthatunk oda, de egyenesen nem tudunk arrafelé haladni, csak 45-45 fokos szögben (azaz 90 fokos irányváltoztatásokkal) cirkálva („kreutzolva”). Azaz sokkal nagyobb utat fogunk megtenni, sokkal lassabban érünk oda. Bár a versenyek egyik legizgalmasabb szakasza (szerintem) a cirkálás, a hobbivitolázást munkássá teszi. Mert fordulni kell sokat és akkor jön a bum… De ne szaladjunk ennyire előre.

​A főbb szélirányok

Szembeszél: szemből, vagy közel szemből érkező szél, a hajó orrától nézve kb. 0-40 fok közötti tartomány. A hajó nem halad, de fékezésre és a vitorlák fel- és lehúzására a szembeszél az alkalmas szélirány.

Negyedszél („kreutz” ejtsd: krajc): ferdén elölről érkező szél, kb. 45 fokban. A hajó a szél felé vitorlázva eddig a szögtartományig képes vitorlázni, élesebben már nem. Élesebben? Erről szintén majd később! Egyébként érzetre ez a leggyorsabb menet, ilyenkor látjuk vagy érezzük, hogy dől a hajó. Azért írom, hogy csak érteztre, mert a vitorlás típusától függően a félszél vagy a raum gyorsabb menet.

Félszél („oldalszél”): oldalról érkező szél, kb. 90 fokban.

Háromnegyedszél („raum”): ferdén, hátulról érkező szél, kb. 135 fokban.

Hátszél: teljesen hátulról érkező szél, 180 fokban.

Bő szélnek nevezzük a hátszelet és raumot.

Pöff: hirtelen érkező szélerősödés, ami után a szél ismét csendesedik. Ez veszélyes is lehet, de a gyakorlott vitorlázók látják a pöfföt a vízfelszín fodrozódásából, de

​A vitorláshajó főbb részei és felszerelései

Tőkesúly (kiel) vagy uszony (svert): a túrahajók nagy része a Balatonon tőkesúlyos vitorlások, ez az a rész, amit nem látunk, a hajó alján van, nagy szerepe van a stabilitásban, hogy ne boruljon fel a hajó. A svert egy sokkal könnyebb része a hajónak, sőt van, hogy fel is lehet húzni a hajóba.

Fedélzet (deck): ezt talán nem kell magyarázni

Árboc és bum: az árbócot mindenki látja, tudja melyik az a hajón. A bum (boom) az árbóc aljához rögzített rúd, mely a fővitorla alsó élét tartja. Fordulásnál hallhatod, hogy „jön a bum”, ilyenkor egyik oldalról a másikra, vízszintesen mozog ez a rúd.

Állókötélzet (árbócot tartó sodronykötelek), mozgókötélzet (vitorlák behúzókötelei, azaz sottjai), vitorlák

A hajótest jobb és bal oldalának elnevezése

  • menetirány szerinti jobb oldal: steuerboard („stajerbord”)
  • menetirány szerinti bal oldal: backboard („bekbord”)

  • Ez összefügg az útjoggal is: Ha a hajó jobbról kapja a szelet, akkor bal oldalára dőlve halad, tehát backboardon megy. Ez az útjogos helyzet, ezért kiabálják találkozáskor az ilyen a hajóról: bekbord! Azaz a másik hajó, mely a szelet balról kapja, térjen ki.

    A hajó szél felőli oldalának idegen neve: luv oldal.

    A hajó szél alatti oldalának idegen neve: lee („lé”) oldal.

    Onnan könnyű megjegyezni, hogy a lé oldal van általában közelebb a vízhez, arra dől a hajó. Nagyon kis szélben, szinte szélcsendben a kapitány általában a hajón utazókat megkéri, hogy a lé oldalra üljenek, hogy dőljön a hajó, könnyebben elinduljon, ilyenkor segítünk a vitorláknak is, hogy „jó helyen” legyenek. Erősebb szélben viszont mindenkit megkér, hogy üljenek luvba, éppen azért, hogy csökkentsék a dőlést (vagy ne zuhanjanak a vízbe 😊). Ugyanis, ha nagyon dől a hajó, akkor csúszik az oldalán, nem előre halad. Nade itt szokott a kavarodás jönni. Végre tudod, hogy melyik a luv oldal, jó helyen is ülsz, aztán jön egy forduló. És mivel ezt a két oldalt a szél határozza meg, rögtön a luv lesz a lé és a lé a luv!

    ​Túrahajó alapvitorlázata tavakon:

    Fotó: Alexander Csomor

  • génua vagy fock: ezt a vitorlát könnyen felismered, a hajó orrától indul a hajó hátulja felé, a hajótest vonalában
  • gross: Ez van középen a hajón, az árbócra húzzuk fel, vízszintesen pedig a bum tartja.
  • Kiegészítő vitorlák: (nem alapfelszerelés, főleg versenyzéshez használatosak)

  • spinakker (hátszélballon) öblös, szabású, kerek formájú orrvitorla. Ezt biztosan láttuk már a versenyeken, hátszélben talán a legszebbek a vitorlások. Általában szép színesek és a legnagyobb vitorlák a hajón.
  • genakker: a génua és a spinakker „keveréke”, speciális orrvitorla, ívelt szabással, oldalszélben használatos.
  • Reacher („rícser”): a génuánál is nagyobb méretű orrvitorla, felső sarka az árboccsúcson, első sarka a hajó orrából kinyúló orrsudáron, hátsó sarka az árbocon túlnyúlik.
  • Codec 0 („kód zéró”) óriás méretű orrvitorla, felső sarka az árboccsúcson, első sarka a hajó orrából kinyúló orrsudáron, hátsó sarka pedig a hajó legvégéig ér. Ennél nagyobb felületű orrvitorla készítése már nem lehetséges.

  • Alapmanőverek

  • élesedés (luvolás) kanyarodás a szél felé
  • ejtés (leesés) elkanyarodás a széltől
  • fordulás, azaz csapásváltás a szél felé
  • perdülés (halzolás) csapásváltás a széltől el
  • „A Kékszalag közvetítés banki partnere a Raiffeisen Bank. #felelősbankolás #raiffeisenbank”

    A Hamu és Gyémánt csapata a tavalyi évhez hasonlóan idén is tudósítani fogja az eseményt, mely során beszámolunk a verseny a legfontosabb pillanatairól. Amennyiben szívesen felidéznéd a 2021-es Kékszalag történéseit, a tavalyi élő közvetítésünket ezen linken találod meg.

    A figyelmetekbe ajánljuk