Rögtön kétfajtát, a sima gyémántot, amit ékszerekhez is használnak, továbbá lonsdaleit gyémántot.





Általában a gyémántok évmilliárdok alatt alakulnak ki 150 kilométer mélyen a durva nyomástól és magas hőmérséklettől. A Földünk belsejéhez annyira közel már 1000 Celsius meleget is találunk, a gyémántoknak pedig szükségük van ilyen magas hőmérséklethez a kialakuláshoz. Legalább is eddig ezt gondolták.

Most viszont kiderült, hogy önmagában a nyomástól is ki tud alakulni, ausztrál tudósok ugyanis előállították szobahőmérsékleten is laboratóriumban. Ráadásul nem több milliárd év alatt. A módszerük lényege, hogy nagyjából 640 kifejlett afrikai elefánt össztömegének megfelelő mértékű nyomást helyeznek apró felületekre apró csavaró mozgásokkal, amivel el tudják érni azokat a kondíciókat, amivel kialakul a szénből a gyémánt.

Ráadásul rögtön kétfélét. A klasszikus verziót, amit ékszereken szoktunk látni mondjuk a hétköznapokban, továbbá lonsdaleit gyémántot is. Utóbbi olyan helyeken található általában, ahol meteorit csapódott be, például kanyonokban, éppen ezért ritkábbak. Ráadásul erősebbek is hétköznapi társuknál nagyjából 58%--kal. Gyakorlatilag bármit kettévág és számtalan precíziós műszerben található, így hatalmas segítség lesz, ha elő tudunk állítani belőle többet könnyedén – írja a Big Think.

A figyelmetekbe ajánljuk