Pixel-Shot / Shutterstock
  ●  Gasztronómia

Kenyérből készül a szlávok különleges itala, több mint 1000 éve isszák

Elsőre talán szokatlanul hangzik, hogy egy ital legfőbb alapanyaga a kenyér, Kelet-Európában ez azonban évszázadok óta teljesen hétköznapi jelenség. A kvász enyhén alkoholos, savanykás, szénsavas ital, amelynek története jóval régebbre nyúlik vissza, mint a ma ismert üdítőitaloké.

Lengyelországban, Ukrajnában, Fehéroroszországban, Lettországban és Oroszországban évszázadok óta ismerik a kvászt. A legtöbb változat kenyérből készül, de lisztből, gabonából, gyümölcsökből és céklából is erjesztenek hasonló italokat. Neve egy ősi szláv kifejezésből ered, amely a savanyúsághoz, illetve az erjedéshez kapcsolódik.

Népszerűségében az íze mellett a praktikusság is szerepet játszott. A hagyományos kvász alkoholtartalma mindössze 0,7–2 százalék körül mozgott, savassága pedig segített abban, hogy sokáig elálljon. Készítése egyúttal a maradékmentésre is lehetőséget adott, mert a megszáradt kenyér vagy a feleslegessé váló gyümölcs így nem veszett kárba.

Több mint ezer éve is írtak róla

Azt, hogy mikor született meg az első kvász, nem tudjuk pontosan, írásos említése azonban legalább a középkorig visszavezethető. Az úgynevezett Régmúlt idők elbeszélése, a Kijevi Rusz történetének egyik legfontosabb forrása egy 996-os eseménynél már említi az italt. A krónika szerint I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem kenyeret, húst, halat, gyümölcsöt, mézet és kvászt adott a rászorulóknak.

A következő évszázadokban társadalmi helyzettől függetlenül fogyasztották. Olyannyira alacsony volt az alkoholtartalma, hogy sokáig nem is kezelték valódi szeszes italként.

Egy 16. századi orosz háztartási kézikönyv, a Domosztroj már receptet is közölt hozzá. A leírás szerint mézet és puha kenyeret kellett erjeszteni, majd az elkészült italt hordóba tölteni. A későbbi receptek sötét rozskenyeret, élesztőt, mazsolát és mentát is használtak.

A szovjet utcák jellegzetes itala lett

A városokban már a 18. században megszokott látványnak számítottak a kvászárusok. A Szovjetunióban aztán az ipari termelés egyre népszerűbbé tette az italt, az 1960-as évektől pedig hatalmas, gyakran sárga, mintegy 900 literes tartályokból árulták az utcákon.

A Szovjetunió felbomlása után a kvászfogyasztás kultúrája fokozatosan visszaszorult, az utóbbi években azonban ismét nagyobb érdeklődés övezi a kvászt. A bolti változatok rendszerint édesebbek és pasztőrözöttek, így jelentősen eltérhetnek attól az italtól, amelyet évszázadokkal korábban az otthonokban készítettek.

Nyitókép: Kvász / Pixel-Shot / Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!