A kárdi (Cynara cardunculus) lényegében ismeretlen zöldségnövénynek számít itthon. Az Agrárszektor emiatt egy részletes cikkben mutatta be a zöldséget. A cikkből többek között az is kiderül, miért érdemes borba áztatva fogyasztani.
A kárdi kinézetében hasonlít egy bogáncshoz, de nem az. Akár másfél méter magasra megnő, látványos levelei, valamint hatalmas égszínkék virágai vannak, ennek köszönhetően dísznövénynek is alkalmas. Azon kevés zöldségnövények közé tartozik, melyeknek a levélnyelei ehetőek – olvasható.
Ez is érdekelhet: Ezek a magyarok kedvenc gyümölcsei és zöldségei
Nem szereti az átültetést
A kárdi a fészkesvirágúak közé tartozó kifejezetten fénykedvelő növény, már egy kis árnyékra is rosszul reagál, ekkor hajtásai megnyúlhatnak, és a virágzása is elmaradhat. Csak tápanyagban gazdag, jó vízelvezető képességű talajban termelhető, magról szaporítva. Gyökere vastag karógyökér, de ez nem nyúlik le mélyre a talajban, és mint a karógyökerű növények általában nehezen viseli az átültetést. Nem szereti a szárazságot sem, de a pangó vizet szintén nem tűri. Magját második évben érleli be.
Óriási levelek
Terebélyes levelei akár fél méteresek is lehetnek. Méreteiből adódóan érdemes egyedül, szoliterként tartani a kert egyik sarkában, de a díszkertben a füves területek szélén is rendkívül mutatós – tanácsolja a lap.
Virágai augusztusban és szeptemberben nyílnak, nagyon jó mézelő, vonzza a rovarokat, pillangókat, és a levéltetveket is. Mivel a levélnyelét lehet fogyasztani, ezért ne permetezzük felszívódó hatású és hosszabb élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkező szerekkel.
Persze vegyszermentes megoldások is vannak a levéltetvek ellen, ilyen például a kenőszappan vizes oldata, kipermetezve.
Mediterrán eredetű növény, ezért a komolyabb fagyot nem bírja. A tövét télen takarni kell, de még így is előfordulhat, hogy visszafagy. Takarásnál először vékony gallyakat kell rátenni, majd erre kerülhet a száraz falomb, így kellően szellőzni tud a tő, és nem rohad be.
Shutterstock
Mielőtt asztalra kerül
Hasonlósága az articsókával nem véletlen, mivel annak az őse. Fogyasztani több részét is lehet, például a húsos levélbordázatát, de előtte etiolálni, azaz halványítani kell. Első éves korában ezért fogyasztás előtt takarni szükséges, a fénytől el kell zárni kell a leveleit, így kesernyés ízét elveszti. Ezt a műveletet 3-4 héttel a szedés előtt kell végezni. Nem árt megközelítőleg a fagyok beállta előttre időzíteni ezt. Takarásnál ügyelni kell, hogy levegőt azért kapjon, mert dús lombozata a párától tönkre mehet. Erre a legalkalmasabb szalmát, vagy hullámkartont használni, amit a szél miatt rögzíteni kell.
Elég munkaigényes növény, de kétségtelen, hogy a fagyok előtt felszedve pincében sokáig eláll és olyan időben ad zöld salátának valót, mikor már más növény nincs.
Olvasd el ezt is! Meglepő egészségügyi előnyei lehetnek a lila gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának
Shutterstock
„Boros recept"
Szárított levele borban pár hétig áztatva (25 g kárdi 1 liter borhoz) étvágygerjesztő, vizelethajtó, és tüdőbántalmak elleni hatásos szer. A kárdiból kivonatokat is készítenek, amelyek védelmet nyújtanak a máj számára, és emésztésserkentő hatásúak. Gazdag ásványi sókban, elsősorban mészben és foszforban, B1-, B2-vitamint is tartalmaz.
Endíviához, cikóriához hasonlóan salátának, főzeléknek, sültnek, rakottnak. Bár az articsóka őse, míg annál a virágzat fészekpikkelyeinek a töve az ehető, a kérdi esetén a halványított levelek adják a konyhai alapanyagot. Bonyolult előkészítése miatt klasszikus házikerti növény, hiszen üzemi termesztése, a levelek halványítása nem megoldható. Míg az articsóka egyszerűbben feldolgozható, de kisebb a konyhai szempontból hasznos része, addig a kárdi halványítása munkaigényesebb, ám így jóval több ehető részhez jutunk belőle, zárja a növény bemutatását az Agrárszektor.
