Locsolkodás, tojásfestés, csokinyuszik és a húsvéti lakoma központi eleme: a sonka. De vajon miért eszünk ilyenkor sonkát? Honnan ered a hagyomány?
A válasz egyáltalán nem olyan összetett, mint gondolnánk. Egyszerűen fogalmazva, húsvétkor azért eszünk sonkát, mert praktikus és „szezonális".
Történelmileg a bárány volt a húsvéti vacsora fő fogása, és a világ számos részén még ma is az. Ez egy körülbelül 3000 éves hagyomány, amely a zsidó pészah ünnepéből ered, amely az izraeliták felszabadulását és az Egyiptomból való kivonulást ünnepli. Amikor azonban egyesek áttértek a kereszténységre, húsvétkor is folytatták ezt a szokást, azonban idővel vetélytársra lelt: ez volt a sonka.
A téli hónapokban a gazdák ugyanis a gondosan előkészített sonkát bepácolták, a felfüstölést követően pedig a tavasz beköszöntére fogyasztható is lett. Nem volt szükséges tehát drága húst vásárolni, egyszerűen csak le kellett akasztani a füstölőből a gyönyörűen elkészült sonkát, hogy aztán megfőzzék, majd tojással, kaláccsal és különféle feltétekkel kínálják.
Ez is érdekelhet! Húsvét a világ körül: ezt eszik Franciaországban
A sonka a bárány helyett tehát praktikus alternatívává vált, mivel megfizethetőbb volt, és nagyobb adagokban lehetett kapni.
Ezzel a tippel pedig te is könnyedén elkészítheted a tökéletes, omlós húsvéti sonkát!
