Rostos keksz, fehérjedús puding és emésztést serkentő italok – mire van szüksége a szervezetünknek valójában?

Ma már szinte lehetetlen úgy végigmenni egy üzlet sorain, hogy ne találkozzunk „fehérjedús”, „rostban gazdag” vagy „támogatja az emésztést” feliratú, hívogató termékekkel. Fehérjével dúsított pudingok, proteinszeletek, rostos kekszek és bélflórát támogató italok sorakoznak a polcokon, miközben a közösségi médiában is egyre többet hallunk arról, mit kellene ennünk ahhoz, hogy energikusabbak, fittebbek és egészségesebbek legyünk. A rost és a fehérje valóban alapvető részei a tudatos táplálkozásnak, de nem a trendek miatt; elengedhetetlen, hogy a testünk egyéni igényeit figyelembe véve építsük be őket az étkezésünkbe. A WHO ajánlásai is megerősítik, az egészséges étrend nem egyetlen kiemelt tápanyagon múlik: a megfelelő mennyiség, az egyensúly, a mértékletesség és a változatosság együtt határozzák meg, mennyire támogatja az étrendünk az egészségünket. Ipsits Anitával, a Szafi tulajdonos ügyvezetőjével beszélgettünk a legújabb trendekről.

Beállíthatod oldalunkat preferált forrásként a Google Keresőben

A legfontosabb tanulságok:

Az átlagos felnőtt fehérjeigénye 0.83 g/testsúlykilogram/nap, ez az érték az európai társadalomban divatos címkék nélkül is bevihető.
Napi 400 gramm zöldség elfogyasztása nagyban hozzájárulhat az egészségünk megtartásához.
Ha egészségesebben szeretnénk étkezni, tartsuk szem előtt a fokozatosságot! A hirtelen jött változás sokszor többet árt, mint használ.

A fehérjedús az új cukormentes

Az elmúlt években a fehérje népszerűsége látványosan nőni kezdett. Míg korábban erről a tápanyagról automatikusan a sportolókra asszociáltunk, ma már azok számára is prioritássá vált, akik fogyni szeretnének, tudatosabban étkeznének, vagy egyszerűen csak érzékenyek a trendekre. Ez önmagában nem probléma, hiszen a fehérje valóban nélkülözhetetlen tápanyag: részt vesz az izmok, a szervek, a hormonok, az enzimek és az immunrendszer működésében is. A gond sokkal inkább abban rejlik, hogy a fehérje egyfajta fogyasztói varázsszóvá vált.

Fontos kiemelni azonban, hogy nem kizárólag a magasabb fehérjefogyasztás dönti el, hogy valaki egészségesen étkezik-e, hanem az, hogy az étrend egészében mennyire kiegyensúlyozott, milyen forrásokból visszük be a tápanyagokat, és közben megjelennek-e a rostok, a jó minőségű szénhidrátok és az egészséges zsiradékok is.

Fotó: Ipsits Anitával, a Szafi tulajdonos ügyvezetője

Érdekesség, hogy az EFSA adatai szerint már tíz évvel ezelőtt, azaz a jelenlegi táplálkozási divatok megjelenése előtt is megfelelő mennyiségű volt az európai lakosság fehérjebevitele, amely egy átlagos felnőttnél 0.83 g/testsúlykilogram/nap.

Az elmúlt években az egészségtudatos életmód egyre inkább identitássá is vált. A »fehérjedús« vagy »rostban gazdag« jelölések ezért sokszor már nem pusztán tápértékre utalnak, hanem azt az üzenetet is hordozzák, hogy a fogyasztó odafigyel magára. A közösségi média, az edzéskultúra és a folyamatos táplálkozási trendek ezt tovább erősítették. A vásárlók valójában egyszerre keresnek egészséget, biztonságot és egyszerű megoldásokat. Szeretnének olyan termékeket választani, amelyek segítik őket abban, hogy a rohanó hétköznapokban is jó döntéseket hozzanak. Fontos azonban látni, hogy egyetlen kiemelt tápanyag önmagában nem tesz egészségessé egy élelmiszert. A kiegyensúlyozott étrendet mindig az egész tányér és az egész napi táplálkozás határozza meg, nem egy jól csengő felirat a csomagoláson

– hangsúlyozta Ipsits Anita a Szafi ügyvezetője.

Valóban a rost az egészség forrása?

Ahogyan Ipsits Anita is kiemelte: „Elsőként mindig az összetevőlistát és a tápértéktáblázatot érdemes megnézni. Fontos kérdés, hogy miből származik a fehérje vagy a rost, mennyi hozzáadott cukrot tartalmaz a termék, milyen hosszú az összetevőlista, illetve valóban illeszkedik-e az adott élelmiszer a saját életmódunkhoz. Én mindig azt javaslom, hogy ne kiragadott állítások alapján döntsünk. Egy fehérjedús desszert lehet jó választás bizonyos élethelyzetekben, de ettől még nem feltétlenül lesz értékesebb, mint egy kiegyensúlyozott, teljes értékű étkezés. A csomagolás elején lévő üzenet helyett érdemes a hátoldalon található információkat is elolvasni.”

A rostok tudatos fogyasztása sokaknak a mai napig csak akkor jut eszükbe, amikor puffadást, lassú emésztést vagy rendszertelen bélműködést tapasztalnak. A rost azonban sokkal több, mint egy emésztést támogató eszköz, hiszen a bélrendszerben élő hasznos baktériumok is ebből táplálkoznak, emellett segítheti a jóllakottságérzetet és támogathatja a kiegyensúlyozottabb vércukorválaszt is. 10 éves kor felett legalább 25 gramm természetes élelmi rostra és 400 gramm zöldségre, valamint gyümölcsre van szükségünk, a WHO ajánlása pedig egyértelművé teszi a valódi tápanyagok fontosságát. Ha több rostot szeretnénk bevinni, nincs szükség csodadiétákra: együnk minél többféle zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, olajos magvakat, teljes értékű gabonát! Mielőtt olyan termékeket vásárolunk, amik azt ígérik, hogy varázsütésre egészségesebbé teszik az emésztésünket, nézzük meg, hogy kerül-e elég színes zöldség és gyümölcs a tányérunkra!

Ha pedig úgy ítéljük meg, hogy nem, mindenképpen fokozatosan változtassunk az életmódunkon: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége hangsúlyozza, hogy rostszegény életmód után egy éles váltás még egészséges embereknél is panaszokat okozhat.

Értsük meg a testünket!

A mai táplálkozási trendek egyik veszélye, hogy könnyen felesleges megfelelési kényszert teremtenek. Az egyik héten a fehérje kerül fókuszba, a következőn a rost, aztán a vércukorszint, a bélflóra vagy éppen valamelyik ételcsoport, allergén indokolatlan elhagyása. Az egészségesebb étkezés valójában szinte soha nem gyökeres változással kezdődik, hanem azzal, hogy a reggeli mellé kerül gyümölcs vagy mag, az ebédben van zöldség, a vacsora nem csak gyors szénhidrátból áll, és a fehérjeforrások változatosan jelennek meg. Nincs egyetlen mindenkire érvényes tökéletes recept, hiszen az életkor, az aktivitás, az egészségi állapot és az életmód is befolyásolja, kinek mire van szüksége. Az egészséges táplálkozás kulcsa nem az, hogy minden trendet és szakértői tanácsot kövessünk, hanem hogy a rostot, a fehérjét és a többi tápanyagot a mindennapi élet részeként kezeljük.

Szerintem az egyik legfontosabb dolog, hogy ne tökéletességre, hanem egyensúlyra törekedjünk. Az egészséges táplálkozás nem arról szól, hogy minden étkezés hibátlan legyen, hanem arról, hogy hosszú távon olyan szokásokat alakítsunk ki, amelyeket örömmel tudunk fenntartani. A megfelelési kényszer gyakran abból fakad, hogy egyszerre túl sok szabályt szeretnénk követni. Ehelyett érdemes apró lépésekben gondolkodni: több zöldség, változatos fehérjeforrások, elegendő rostbevitel, rendszeres étkezések. Ha ezek fokozatosan beépülnek a mindennapokba, akkor az étkezés nem stresszforrás lesz, hanem továbbra is öröm és a mindennapi jóllét része. Nemrég például piacra dobtuk a Matcha termékünket, ami egyszerre egészséges, de élvezetes is.

– mondta Ipsits Anita.

Nem meglepő módon a nők a táplálkozási trendek tekintetében is egyedi helyzetben vannak, hiszen sokszor nemcsak a saját étkezésükért, hanem akár az egész családért felelnek. Anita a női fogyasztók szokásaival kapcsolatban is egyértelmű meglátásokat fogalmazott meg:

„Azt látom, hogy ma a nők már nem egy-egy hangzatos ígéretet keresnek a csomagoláson, hanem olyan megoldásokat, amelyek valóban működnek a mindennapjaikban. Hiszen a legtöbben nem csak magukra főznek vagy vásárolnak: egyszerre kell megfelelniük a saját igényeiknek, a gyerekekének, a párjukénak vagy akár az egész családénak. Egy termék önmagában attól még nem lesz jó választás, hogy »mentes« vagy »fehérjedús«. Jól is kell működnie a hétköznapokban, és az egész családnak el kell fogadnia. Éppen ezért egyre fontosabb lett az átlátható összetétel, a megbízhatóság és a praktikum. A nőknek nincs szükségük még több szabályra vagy újabb táplálkozási trendekre. Olyan termékeket keresnek, amelyek leveszik a vállukról a döntés terhét, amelyekben megbízhatnak, és amelyeket bűntudat vagy kompromisszumok nélkül tudnak beilleszteni a mindennapjaikba. Szerintem ez az egyik legnagyobb szemléletváltás az elmúlt években” – Ipsits Anita a Szafi ügyvezetője.