Javítja az agyműködést
Több állatkísérlet szerint a lila édesburgonyában található antociánok a gyulladás csökkentésével és a szabad gyökök károsodásának megelőzésével segíthetnek az agy védelmében.
Egy másik tanulmány szerint az antociánokban gazdag édesburgonya-kivonat pótlása csökkentheti a gyulladásos markereket és javíthatja a térbeli munkamemóriát egerekben, valószínűleg antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően.
Ugyan nem végeztek embereken hasonló vizsgálatokat, de általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsök, a zöldségek és az antioxidánsokban gazdag ételek a demencia alacsonyabb kockázatával jár együtt.
Védi a szemet
Az édesburgonya hihetetlenül gazdag béta-karotinban, a zöldség élénk narancssárga színéért felelős antioxidánsban.
Valójában egy csésze (200 g) sült narancssárga héjas édesburgonya több mint kétszer annyi béta-karotint tartalmaz, mint amennyire egy átlagos felnőttnek naponta szüksége van. A béta-karotin a szervezetben A-vitaminná alakul át, és a szemben lévő fényérzékelő receptorok kialakítására szolgál.
De több vizsgálat szerint is a lila édesburgonyának is lehetnek látásjavító hatásai: az általuk biztosított antociánok megvédhetik a szemsejteket a károsodástól, ami jelentős lehet a szem általános egészsége szempontjából.
Rákellenes tulajdonságokkal is rendelkezhet
Az édesburgonya különböző antioxidánsokat tartalmaz, amelyek segíthetnek bizonyos ráktípusok elleni védelemben.
Az antociánok – a lila édesburgonyában található antioxidánsok egy csoportja – több vizsgálatban is lassították bizonyos típusú rákos sejtek növekedését, többek között a hólyag, a vastagbél, a gyomor és az emlő sejtjeinek növekedését.
Hasonlóképpen, a lila édesburgonyában gazdag étrenddel táplált egereknél alacsonyabb volt a korai stádiumú vastagbélrák aránya – ami arra utal, hogy a burgonyában lévő antociánok védőhatást fejthetnek ki.
Az édesburgonya héjának kivonatai szintén rákellenes tulajdonságokat mutattak a kémcsöves és állatkísérletek során. Hozzá kell tenni: ezeket a hatásokat embereken nem tesztelték még.
Támogatja az immunrendszert
A narancshúsú édesburgonya az egyik leggazdagabb természetes forrása a béta-karotinnak, egy olyan növényi vegyületnek, amely a szervezetben A-vitaminná alakul.
Az A-vitamin létfontosságú az egészséges immunrendszerhez, és a hiánya összefüggésbe hozható a csökkent immunitással. Az egészséges nyálkahártyák fenntartásában is kulcsfontosságú, különösen a bélnyálkahártyában.
A bélrendszerünk számos potenciális betegséget okozó kórokozónak van kitéve, így az egészséges bélrendszer fontos része az egészséges immunrendszernek.
Tanulmányok kimutatták, hogy az A-vitamin hiánya növeli a bélgyulladást, és csökkenti az immunrendszer azon képességét, hogy megfelelően reagáljon a potenciális veszélyekre.
Hozzá kell tenni: nem végeztek külön olyan vizsgálatokat, amiben azt figyelték, hogy az édesburgonya hatással van-e az immunrendszerre, de rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni az A-vitamin-hiányt.
Segíti a bélrendszert
Az édesburgonyában található rostok és antioxidánsok jótékonyan hathatnak a bélrendszer egészségére. Kétféle rostot tartalmaz: oldható és oldhatatlan rostot. A szervezetünk egyik típust sem tudja megemészteni, ezért a rostok az emésztőrendszerben maradnak, és számos, a bélrendszerrel kapcsolatos egészségügyi előnyt biztosítanak.
Az oldható rostok bizonyos típusai – az úgynevezett viszkózus rostok – felszívják a vizet és lágyítják a székletet. Egyes oldható és oldhatatlan rostokat a vastagbélben lévő baktériumok erjeszthetnek is, és így rövid szénláncú zsírsavaknak nevezett vegyületeket hoznak létre, amelyek a bélnyálkahártya sejtjeit táplálják, és egészségesen és erősen tartják azokat.
Mindez azért is fontos, mert több tanulmány szerint a napi 20-33 g rostot tartalmazó, rostban gazdag étrend összefüggésbe hozható a vastagbélrák alacsonyabb kockázatával és a rendszeres bélmozgással.
Emellett az édesburgonyában található antioxidánsok is jótékony hatással lehetnek a bélrendszerre. Több vizsgálat szerint a lila édesburgonyában található antioxidánsok elősegítik az egészséges bélbaktériumok növekedését, aminek a nagyobb mennyisége összefüggésbe hozható a bélrendszer jobb egészségével és az irritábilis bél szindróma (IBS) és a fertőző hasmenés alacsonyabb kockázatával.