A „gyulladáskeltő" zöldségfélék családjával kapcsolatos mítoszokkal és tévhitekről rántjuk le a leplet ebben a cikkben.
Bizonyos gyümölcsök és zöldségek fogyasztása többet árt, mint használ? A rövid válasz: nem. Pedig ezt a kérdést jópáran felteszik a paradicsom, a burgonya, a padlizsán és más, a burgonyafélék családjába, és a nadragulyafélék nemzetségébe tartozó termények kapcsán. Ezért most az EatingWell cikke segítségével mélyre merültünk a burgonyafélékkel kapcsolatos kutatásokban, hogy megértsük, miért bélyegzik egyesek „rossznak" vagy „gyulladáskeltőnek" őket, és hogy valóban szükséges-e a kiiktatásuk a jó egészség érdekében.
Mik azok a burgonyafélék?
A burgonyafélék a Solanaceae családba tartozó növények, melyek többsége ehetetlen, mint például a dohány. De ide tartozik egy maroknyi ehető gyümölcs és zöldség is. A leggyakoribbak a paradicsom, a fehér burgonya, a padlizsán, a paprika, a chilipaprika, valamint olyan fűszerek, mint a pirospaprika és a cayenne-bors. A nadragulyafélék nemzetsége egyedülálló abban, hogy glikoalkaloidok néven ismert mérgező vegyületeket termelnek, melyek célja megvédeni a növényt a rovarok, betegségek és a növényevő állatokkal szemben.
Lehetséges, hogy ezek a ragadozókra mérgező vegyületek az emberre is mérgezőek lehetnek? A tudományosnak tűnő vitát elhomályosítja a történelem is, mivel a nadragulyát régen a boszorkánysággal hozták kapcsolatba. És még több olajat öntenek a tűzre az olyan hírek, miszerint például a profi amerikaifutball-játékos Tom Brady nadragulyaféléktől mentes étrendet követ, ami állítása szerint segíti a teljesítményét. Na de mit mond a tudomány?
Biztonságosan fogyaszthatjuk a nadragulyaféléket?
A szolanin az elsődleges glikoalkaloid, amely például a paradicsomban, a fehér burgonyában, a padlizsánban és más ehető burgonyafélékben található. A szolanin a fiatal burgonya zöld héjában található. Nagyon ritkán okozhat emésztési problémákat, gyomorpanaszokat, hányingert és hányást, de ahhoz nagy mennyiségű fiatal, zöld burgonya vagy öreg, csírával rendelkező burgonya fogyasztása szükséges.
Okoznak-e gyulladást?
Fotó: Shutterstock
A nadragulyafélékről az utóbbi időben az a hír járja, hogy gyulladáskeltő hatásúak, de a legtöbb kutatás nem utal erre. Azonban az étrendben lévő bármilyen irritáló anyag potenciálisan súlyosbíthatja a meglévő gyulladásos állapotokat. Következésképpen a szolanin irritáló hatást válthat ki. De ennek koncentrációja a legtöbb ehető gyümölcsben és zöldségben nagyon alacsony, különösen, ha a termék érett.
Sőt, egyes kutatások szerint a legtöbb ember számára a nadragulyafélék valójában gyulladáscsökkentőek. Egy 2016-os tanulmány szerint a padlizsánban található vegyületek gyulladáscsökkentő hatásúak. Hasonlóképpen, egy 2018-as tanulmány szerint a szolanin „értékes vegyület" lehet a gyulladásos betegségek kezelésében. Más tanulmányok arra utalnak, hogy a szolanin segíthet a rákos sejtek növekedésének gátlásában.
Egészséges vagy káros?
A legtöbb ember számára kevés oka van a nadragulyafélék kerülésének. Nagyobb kockázatot jelenthet, ha nem vesszük be őket az étrendünkbe.
A paradicsom, a padlizsán, a paprika és a legtöbb más ehető nadragulya ugyanis tele van tápanyagokkal, például C-vitaminnal és olyan fitokemikáliákkal, mint a likopin és a béta-karotin, amelyek antioxidánsként hatnak, és gyulladáscsökkentő hatással bírnak. A legtöbb burgonyaféle jó rostforrás is, mely fontos tápanyag a bélrendszer, a szív egészsége és a hosszú élettartam szempontjából.
Ez alól kivételt képeznek azok, akik autoimmun betegségben, reumás ízületi gyulladásban vagy gyulladásos bélbetegségben szenvednek. Bár a legtöbb adat anekdotikus, egyesek kellemetlen emésztési tünetekről vagy ízületi fájdalmakról számolnak be a nadragulyaféléktől, ami érthető, tekintve, hogy az autoimmun betegségek gyulladásos természetűek. De még ezekben az esetekben sem feltétlenül szükséges az összes burgonyafélét elkerülni. Mindenképp érdemes beszélnünk orvosunkkal, vagy egy dietetikussal, mielőtt étrendet változtatunk.
