Gorodenkoff / Shutterstock
  ●  Egyéb

Emberhúst ettek a keresztes lovagok Jeruzsálem felé menet

Az első keresztes hadjárat történetének egyik legsötétebb történése 1098 végén, a mai Szíria területén játszódott le. A Jeruzsálem elfoglalására induló keresztény sereg tagjai olyan súlyos éhezéssel szembesültek, hogy egyesek emberi holttesteket ettek. A kannibalizmusról szóló hírek hamar elterjedtek a térségben, és a környező városok vezetőit is rettegésben tartották.

Az 1096-ban megindult első keresztes hadjárat célja Jeruzsálem visszafoglalása volt, ám a hosszú út során a keresztény sereget folyamatosan ellátási nehézségek és belső konfliktusok gyengítették. A helyzet 1098 novemberében vált különösen súlyossá, amikor a keresztesek ostrom alá vették a mai Szíriában található Maarrat an-Numán városát. A települést erős falak védték, így az ostromlóknak komoly veszteségeket kellett elszenvedniük, mire december közepén sikerült betörniük a városba. A győzelmet véres mészárlás követte: a korabeli beszámolók szerint a keresztesek válogatás nélkül gyilkolták a lakosokat, és kifosztották az épületeket.

Az éhezés szörnyű tettekhez vezetett

A város elfoglalása azonban nem oldotta meg a sereg legsúlyosabb problémáját. Az élelmiszerkészletek szinte teljesen kimerültek, miközben a hadvezérek továbbra is a meghódított területek feletti ellenőrzésről vitatkoztak. A kétségbeesett katonák először gabonaszemeket és más ehető maradékokat kerestek, később azonban egyesek már a halottak testét kezdték felkutatni. A krónikák szerint eleinte az elesett muszlimok gyomrában rejtett értékek után kutattak, majd néhányan a holttestek húsából is ettek.

A történteket több keresztény krónikás is megörökítette. Beszámolóikból kiderül, hogy a kannibalizmus még a középkori háborúk kegyetlenségéhez szokott kortársakat is megdöbbentette. A történészek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az esetek pontos körülményeiről és kiterjedtségéről eltérnek a források.

Emberhúst ettek a keresztes lovagok Jeruzsálem felé menet
Keresztes lovagok csatája
Fotó: Wikimedia Commons
A borzalmas hírek a kereszteseknek kedveztek

A kannibalizmusról szóló történetek hamar eljutottak a környező településekre, ahol komoly félelmet keltettek. Több helyi uralkodó inkább tárgyalásokat kezdeményezett, élelmiszert és ajándékokat ajánlott fel a kereszteseknek, hogy elkerülje a városát fenyegető támadást.

A Shaizar városát irányító Banu Munkidz-dinasztia például biztonságos átvonulást és kedvezményes élelmiszer-ellátást ajánlott a hadseregnek. A szörnyű események után a keresztesek végül 1099 januárjában elhagyták Maarrat an-Numánt, és folytatták útjukat Jeruzsálem felé. A Szent Várost ugyanazon év júliusában foglalták el.

A történet máig az első keresztes hadjárat egyik legmegrázóbb fejezete. A kannibalizmust korabeli keresztény források is elismerték, miközben az eset rávilágított arra, milyen szélsőséges helyzetekhez vezethetett az éhezés, a háborús erőszak és a katonai fegyelem felbomlása.

Nyitókép: Illusztráció / Gorodenkoff / Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!