A Tibet szomszédságában élő Mouso emberek egy kínai kisebbség, akik matriarchális társadalomban élnek. A gyerekek az anyjuk vezetéknevét kapják, aztán pedig az anya családjával élnek egész életükben. Anyákról lányukra szállnak az örökségek, a családfő pedig általában a legidősebb nő, gyakran a nagymama. A nők hoznak minden fontos anyagi és egyéb döntést a családban, gyakran pedig olyan munkákat végeznek, amiket más társadalmak férfias foglalkozásnak tartanak.
A házassághoz is szokatlanul állnak hozzá. A szabadházasság egy sajátos formáját gyakorolják, amiben a felek nincsenek összekötve sem anyagilag, sem jogilag. Szimplán addig tart, amíg mindkét fél szeretné, ha pedig egyik fél nem, akkor véget ér. A felek sose költöznek össze, hanem a családjuknál élnek, a férfiak pedig átjárnak a nőkhöz éjszaka, de pirkadatig haza kell érniük. Ugyanakkor a férfiaknak is vannak privilégiumaik, az ő asztaluk minden halállal kapcsolatos dolog intézése, a temetésektől kezdve egészen az állatok levágásáig. Némi politikai hatalmuk is van, bár nem akkora, mint a nőknek.
Mivel a Mouso nők régóta szabadon és autonóm módon élnek, kutatók egy csoportja úgy döntött, megvizsgálja, hogy a szocializációjuk milyen hatással volt a fizikai egészségükre. A mi patriarchális társadalmainkban ugyanis a nők átlagosan tovább élnek, mint a férfiak. Sok alany fizikai kivizsgálása után arra jutottak, hogy bár a Mouso férfiak nagyjából ugyanolyan egészségesek átlagosan, mint a férfiak globálisan, addig a Mouso nők sokkal egészségesebbek a globális átlagnál.
Sokkal kevesebbnél alakulnak ki gyakori egészségügyi problémák, mint a patriarchális társadalmakban élő nőknél. Vagyis a férfiak egészségén nem változtatott, de a nők egészségén javított az, hogy matriarchális társadalomban éltek – írja a Big Think.
