Pályafutása legnagyobb pillanataival emlékezünk a valaha volt egyik legsikeresebb magyar vízilabdázóra.
Csütörtök hajnalban, hosszú betegség után elhunyt Benedek Tibor. 47 éves volt. Olimpiai aranyakból, BEK/BL/Euroliga-serlegekből illetve magyar és olasz bajnoki címekből is akadt neki minimum három, emellett világbajnoki és Európa-bajnoki trófeája is volt – a többi között. Szinte felsorolhatatlan számú sportsiker szegélyezte pályafutását, majd amikor visszavonult, első edzői évében világbajnok lett a magyar válogatottal.
A magyar vízilabda történetének egyik legsikeresebb alakja volt. A legnagyobb sikereit gyűjtöttük most csokorba.
A serleghalmozó
1994-ben az Újpesttel végiggázoltak a BEK-mezőnyön, a Catalunya elleni oda-visszavágós döntőt követően – Benedek góljainak is köszönhetően – a hazai 10-6 és az idegenbeli 11-11 után ő is magasba emelhette a serleget Barcelonában.
Ferihegyi mámor
Barcelonából hazaérkezve a sikertől mámoros Újpest-szurkolók várták a csapatot a reptéren, a 22 éves Benedek sugárzó arccal nyilatkozott élete addigi legnagyobb győzelméről.
Ott se volt, mégis őt éltették
1999-ben a Roma Nouto tagjaként csobbant az olasz bajnoki döntőben: a 11-9-es meccsen 4 gólt lőtt. Ugyanebben az évben eltiltás miatt nem volt ott a fantasztikus firenzei Eb-n, de a győztes döntő utolsó másodperceiben az ő nevét skandálta a magyar szurkolótábor.
„Tibi, ha hallod ezt, márpedig miért ne hallanád, ugorj be te is!" – szólította meg a játékost a távolból az akkor még tejfelesszájú televíziós kommentátor, Hajdú B. István a döntő lefújását követően, miközben a magyarok Kemény Dénessel a nyakukban a vízben fürdőztek.
A legszebb diadal
2000-ben az olimpia előtt pár hónappal járt le az eltiltása, melyet doppingolásért kapott (elmondása szerint egy gombásodás elleni kenőcs okozta a vesztét). A sydney-i tornára utólag pályafutása legszebb diadalaként emlékezett vissza. Itt is 4 gólt dobott a fináléban.
Sutba dobta a szívbetegséget
Ez itt egy derék kapufás gól az amerikaiak elleni pekingi döntőben, mely az utolsó olimpiai fináléja volt. Hihetetlen, Benedek legendás szívósságára, eltökéltségére jellemző sztori, hogy néhány hónappal korábban még visszavonult, mert szívbetegséget állapítottak meg nála. A következő évben viszont visszatért, s háromszoros olimpiai bajnokként olyan halhatatlan elődök nyomába lépett, mint Gyarmati Dezső és a szintén a napokban elhunyt Kárpáti György.
Edzőként is a csúcson
Hatalmas szorgalmának s persze némi szerencsének a lenyomata, a 2013-as világbajnoki cím. Az első világversenye volt szövetségi kapitányként, s azonnal egy arannyal nyitott, ugyanabban a városban, ahol 10 évvel korábban a medencében ünnepelt vb-győzelmet.
Hagyaték
Hogy mit hagyott maga után Benedek Tibor? Pótolhatatlan űrt azok szívében, akik szerették, egy mintaként szolgáló sportpályafutást, és egy olyan szellemiséget, amely az élet bármelyik területén sikerrel hasznosítható, ha képesek vagyunk megragadni. Bánhidy András és Paján Viktor „Sportalkímia, Ismerd meg a győztesek titkát" című könyvében Benedek Tibor így foglalta össze a siker titkát:
„Sosem volt különösen jó labdaérzékem, sosem fociztam, kosaraztam jól, nem dobtam különlegesen nagyot a labdával, és ma már ennél is kisebbet dobok. Nem vagyok kifejezetten sem erős, sem okos, nem úszok túlságosan jól, a vízfekvésem teljesen átlagos.
Gyerekkoromban tizenegyszer szúrták fel a fülemet, ugyanennyiszer tiltott el az orvos az uszodától. Magasságomat nézve ma már kicsinek számítok a csapattársaim között, súlyra viszont 15 éve elértem a 100 kilót.
Szépen beszélni talán sosem tudtam, középiskolai eredményeim közepesek voltak, sosem gondoltam, hogy a mondataim hatással lehetnek másokra. A katonaságtól gerincsérv miatt felmentést kaptam, azóta már a nyakamban is van két porckorongsérv, 16 éve csuklószorítóval játszok, képtelen vagyok a kézfejemre támaszkodni. Először 2005-ben voltak problémáim a szívemmel, amik 2009-ben megismétlődtek.
Mégis, ha legvégül össze kellene foglalnom a sikereim okát, csak annyit mondanék, hogy mindig én akartam jobban.
Ez ez én tehetségem."
Nyugodjon békében!
