Néhány alkalmazáson belül kedvünkre változtathatunk arcunk vonásain, és rengeteg filterezett arccal találkozhatunk látunk nap mint nap. Vajon ez jó nekünk?
A plasztikai sebészek arról számolnak be, hogy van egy fiatal ügyfélréteg, akik a különböző képszerkesztő programok, applikációk által meglátott képbe szeretnek bele és azt kérik tőlük, változtassák olyanná őket. A kisebb sebészeti műtétek száma 2000 és 2018 között megtriplázódott. 2018-ban 18 millió ilyen műtét ment végbe, ezek több mint felét olyan szelfik ihlették, melyeket különböző applikációkkal manipuláltak a kliensek, mielőtt sebészhez fordultak volna.
Tijion Esho brit plasztikai sebész a koncepciót Snapchat diszmorfiának nevezte el. Az alkalmazások miatt Esho szerint elveszítjük a kapcsolatot a valósággal, mivel elvárjuk, hogy a valós életben úgy nézzünk ki, mintha egy szűrő lenne rajtunk.
A testképpel való elégedetlenséget okozó applikációk előtt mindenki egy-egy hírességre szeretett volna hasonlítani, ám esetükben tudjuk, hogy pénzzel, energiával, diétával, szakemberek segítségével érik el mindazt, amit látunk. A saját szelfink esetében nem látjuk az áthidalhatatlan távolságot. Csak annyit látunk, hogy van egy módosított szelfi, amin szűrő van, ez lesz az elvárt, ideális énünk. Aki a tükörben van, az túl valóságos. René Engeln pszichológus szerint ez a különbség lehangoló lehet bárki számára.
Egy kutatás alapján a fiatal lányokról elmondható, hogy minél több képszerkesztő applikációval kerülnek kapcsolatba, annál jobban foglalkoztatja őket testük, étrendük. A sok módosított szelfinézegetés negatívan hat ki az önbizalomra.
A plasztikai sebészek beszámolnak arról, hogy a kliensek az alkalmazások miatt kisebb orrt, nagyobb szemeket, szimmetrikusabb arcot, szögletesebb állat és más bőrtónust szeretnének.
A sebészet van, akinek óriási önbizalmat ad, növeli kapcsolatainak minőségét a jóllét mellett. Ám sok esetben nem erről van szó. Aki testképzavarban, vagyis a szakirodalom szerint testdiszmorfiás zavarban szenved, túlzottan foglalkozik egy létező vagy képzelt hibájával. Egy olyan dologgal, ami a többségnek fel sem tűnik.
Noha azt még nem tudják, hogy a zavar összefügghet-e az említett applikációk használatával, azt már kimutatták, hogy a kés alá fekvők 13 százaléka szenved benne. Ők a sebészeti beavatkozás után sem lesznek elégedettek magukkal.
Ahhoz, hogy elkerüljük a Snapchat, FaceTune, Instagram káros hatásait, kerüljük ezeket az alkalmazásokat, amennyire csak lehet. Néha tartsunk közösségi média mentes 24 vagy 48 órákat. Nézzük meg távolról is magunkat a tükörben és keressünk magunkon olyan jellegzetességeket, ami tetszik nekünk.
(Forrás: Psychology Today)
