Andy Warhol pop art műveiért folytatott szerzői jogi harc, amely négy éven át folyt a szövetségi bíróságokon, most eszkalálódott.
1984-ben a Vanity Fair megbízta Andy Warholt, hogy készítsen egy képet Prince-ről. Warhol egy Lynn Goldsmith fotós 1981-es felvételén alapuló, kivágott fotót használt fel, és később 16 darabos szitanyomatot készített, The Prince Series néven.
A kérdés – miszerint Goldsmith képének felhasználása „tisztességes felhasználásnak" minősül-e – már több mint három éve foglalkoztatja a szövetségi bíróságokat, és most Warhol hagyatéka arra kéri az amerikai Legfelsőbb Bíróságot, hogy alaposan mérlegelje az ügyet.
2017-ben Goldsmith szerzői jogi jogsértési keresetet nyújtott be az Andy Warhol Alapítvány ellen. Abban az évben az alapítvány beperelte őt, és annak megállapítását kérte, hogy a festmények nem sértik a szerzői jogait, mivel a művek teljesen új alkotások.
2019-ben egy bíró úgy döntött, hogy Warhol túllépte Goldsmith szerzői jogait azzal, hogy egy sebezhető személy képét ikonikus, életnagyságnál nagyobb figurává alakította át.
Az amerikai fellebbviteli bíróság azonban 2021 márciusában hatályon kívül helyezte ezt a döntést, és kijelentette:
Az, hogy egy mű átalakító jellegű-e, nem függhet pusztán a művész kinyilvánított vagy vélt szándékától, vagy attól a jelentéstől vagy benyomástól, amelyet egy kritikus – vagy ami azt illeti, egy bíró – a műből merít"
Az alapítvány ezután az amerikai Legfelsőbb Bíróság Google kontra Oracle ügyben hozott döntését követően újratárgyalást kért, azzal érvelve, hogy ha a Google szó szerint másolhat szoftverkódot, és ez átalakító jellegű tisztességes felhasználásnak minősül, akkor Warhol munkája is az.
Szeptemberben a bíróság azonban elutasította az alapítvány kérelmét, mondván, hogy a Google-per újszerű és szokatlan kontextusa nem befolyásolja a tisztességes felhasználás elemzését, amikor vizuális művészi kifejezésről van szó.
Warhol jogi csapata számára az ítélet a jogi bizonytalanság felhőjét vetíti a vizuális művészet egy egész műfajára, és beadványt nyújtottak be, amelyben azt kérdezték a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy egy műalkotás akkor „transzformatív", ha a forrásanyagtól eltérő jelentést vagy üzenetet közvetít ... vagy a bíróságnak tilos-e figyelembe venni a vádlott mű jelentését, ha az felismerhetően a forrásanyagból származik.
Hozzátették, hogy a döntés korlátozza a művészi kifejezésmódot, mivel az új művek kulturális kommentárként való létrehozása – Warhol és a pop art mozgalom mintájára – mostantól a szerzői jog megsértésének minősülhet, ha a képet túlságosan felismerhetőnek ítélik ahhoz, hogy átalakító jellegű legyen.
Akár úgy dönt a bíróság, hogy meghallgatja a fellebbezést, akár nem, az ügy jogi kérdések egész sorát vetette fel Andy Warhol hagyatéka számára, mivel a művész egész karrierje abból állt, hogy más emberek olyan közszereplőkről készült fényképeit dolgozta fel, mint Marilyn Monroe, Elizabeth Taylor és Jackie Kennedy.
