Fotó: Shutterstock
Akár túl is élheted a nukleáris támadást, ha van hozzá megfelelő menedéked
2023-01-29
Fotó: Shutterstock
Egy nukleáris robbanófej egy szempillantás alatt több száz kilotonna TNT pusztító erejét szabadítja fel. Egy új tanulmány szerint azonban akár három kilométerrel arrébb is túlélhetjük − ha megtaláljuk a megfelelő óvóhelyet.
Dimitrisz Drikakisz, a ciprusi Nicosiai Egyetem áramlástani kutatója vezette kutatás célja rávilágítani a nukleáris eszkaláció folyamatos kockázataira, és megvizsgálni, hogyan lehet esélyünk a túlélésre, ha bekövetkezik az elképzelhetetlen. Kevés ismeretünk van arról, hogy egy nukleáris robbanás milyen hatással lenne azokra, akik az epicentrumtól néhány kilométerre, a „mérsékelt károsodási zónában" tartózkodnak. A tanulmányt a Physics of Fluids folyóiratban publikálták.
Ez is érdekelhet: Egy nukleáris háború során is biztonságban lenne két ország
Azért fejlesztették ki a metaforikus órát, hogy a globális, ember okozta problémák − köztük az éghajlatváltozás − által jelentett kockázatra felhívják a figyelmet.
Manapság az ilyen jellegű kutatásokban számítógépes szimulációkat alkalmaznak. Drikakis és társa, Ioannis Kokkinakis egy 750 kilotonnás robbanófej robbanási hatásait szimulálták, amelyet egy interkontinentális ballisztikus rakéta juttatna célba, és amely körülbelül 3 kilométerrel egy nagyváros felett robbanna fel. Megvizsgálták, hogyan terjednének a szuperszonikus lökéshullámok egy háromszobás betonszerkezeten keresztül, és feltételezték, hogy a beton elég erős ahhoz, hogy ellenálljon a robbanáshullámból eredő 3-5 font/négyzetcentiméteres nyomásnak.
Fotó: Shutterstock
Kutatásuk azt mutatja, hogy ha egy városban felrobbanna egy atombomba, a környező területeken néhány ember túlélné.
Ez azért fontos, mert a kezdeti tűzgömböt követő robbanás szele veszélyesebb és halálosabb, mint maga a robbanás. Ezek a szelek a lökéshullám mögött kifelé nyomulnak, és akit a széllökés ereje ér, nagy sebességgel a falnak csapódhat − ha valaki ajtó vagy ablak közelében vagy folyosón tartózkodik, az különösen veszélyes.
Ha tovább olvasnál: Mekkora esély van egy nukleáris háború kirobbanására?
Fotó: Shutterstock
Dalnoki-Veress Ferenc, a monterey-i Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetének tudósa és atomfizikusa rámutat, hogy ha több épület is van az építmény és a beérkező robbanáshullám között, akkor az árnyékoló hatás csökkentheti a légsebességet és a fellépő erőket. Az alagsorban lévők is elkerülhetik a legrosszabb következményeket.
A bőrön keresztül vagy belélegezve történő sugárterhelésnek számos egészségügyi hatása lehet, többek között bőrégés, szervi károsodás és rák. A sugárterhelés hatósugara több tíz kilométerre is kiterjedhet az epicentrumtól, így a robbanást túlélő embereket később elpusztíthatja.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége által készített leltár szerint a világ arzenálja jelenleg összesen mintegy 12 700 robbanófejet számlál. Ez kevesebb, mint a hidegháború vége felé elért 70 ezres csúcsértékük, köszönhetően a fegyverzetcsökkentési szerződéseknek. De néhány ilyen paktumot azóta felbontottak, és a veszély sosem szűnik meg, amint azt a végítélet órájának metaforája is mutatja.
Forrás: Wired