Fotó: Shutterstock
Rekordot döntő, a Napnál is forróbb bolygószerű objektumot találtak a tudósok
2023-08-16
Fotó: Shutterstock
1400 fényévnyi távolságban kering egy csillag körül az a bolygó, melynek felszíni hőmérséklete a hozzá közel eső, forró gazdacsillagnak köszönhetően eléri a 8000 kelvint (azaz a 7727 Celsius-fokot).
Hasonlításképpen a Nap felszíni hőmérséklete nagyjából 5778 kelvinre (azaz 5504 Celsius-fokra) tehető. Erre a bolygószerű objektumra barna törpeként hivatkoznak a tudósok, az új égitest kategóriáját tekintve viszont mégis kicsit eltér tőlük – írja minapi cikkében a ScienceAlert.
Ez is érdekelhet: A legöregebb csillag tényleg idősebb, mint maga az univerzum?
A barna törpék a bolygók és a csillagok között helyezkednek el, és olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy valódi csillagokká váljanak. Egy égitest akkor válhat csillaggá, ha magjának hőmérséklete eléri a 3 millió Celsius-fokot. A barna törpéknek van egy melegebb „társuk”, ők a vörös törpék. Előbbiek maghőmérséklete nagyjából 1 és 3 millió Celsius-fok közé tehető, míg utóbbiaké eléri a minimum 3, de akár az 5 millió Celsius-fokot is. Emiatt a barna törpecsillagok kevésbé fényesek, mint a vörösek.
A kutatócsoport szerint a felfedezés segíthet megérteni, mi történik azokhoz a Jupiterhez hasonló gázóriásokkal, melyek rendkívül forró és nagy tömegű csillagok körül keringenek. Az ilyen égitestek megfigyelése a csillagok egyedi tulajdonságai (például forgási sebesség, aktivitás) miatt pedig nem a legkönnyebb feladat.
A csillagaik közelében keringő bolygókat ugyanis hatalmas mennyiségű ultraibolya fény sugározza be, emiatt légkörük elpárologhat és a bennük lévő molekulák szétszakadhatnak. Ezt a folyamatot egyébként termikus disszociációnak nevezik.
Olvasd el ezt is! Hogyan képes egy féreglyuk időgéppé válni?
Az egyik módja az ilyesfajta extrém jelenségek tanulmányozásának az, ha olyan kettős rendszerekben vizsgálják meg az égitesteket, melyekben a fehér törpék mellett megbújnak a barna törpék.
Hogy miért? A fehér törpék sokkal, de sokkal kisebbek, mint a KELT-9b-hez hasonló fényes szuperóriások. Emiatt halványabbnak is tűnnek, ami pedig megkönnyíti kiszűrni túlhevült, fényes társaikat.
A fehér törpék ugyanakkor a csillagok életútjának késői, utolsó szakaszát jelentő csillagoknak számítanak. Amikor egy adott csillag magja kifogy az esszenciális hidrogénből, megszűnik a belső hőtermelés, így a sugárzás nyomása már nem lesz képes a gravitációnak ellenállni. Ez pedig a csillagmag összeroppanásához vezet. Ettől óriási hő szabadul fel, ami a csillag külső rétegeibe jutva tágulást eredményez, a tágulástól pedig kissé le is hűlnek, és vöröses árnyalatot vesznek fel. A felfúvódott és lehűlt csillagból így vörös törpe születik – magyarázza el a NetFizika.
A tudósok arra jöttek rá, hogy ezt az anomáliát az okozza, hogy az égitest rendkívül közel van (mindössze 2,3 órára!) a napjához, ami egy szuperforró fehér törpecsillag. Ennek az extrém közelségnek köszönhetően a WD0032-317B egyik oldala mindig a forró fehér törpére fog nézni. Ez azt jelenti, hogy míg ez az oldal elképesztően forró, addig másik oldalának hőmérséklete ehhez mérten igencsak „hűvösnek” mondható, körülbelül 1000 és 2700 Celsius-fok között ingadozik.
Ám fontos megemlíteni: ez a felállás valószínűleg nem fog sokáig tartani, ugyanis molekulái hamarosan elkezdenek lebomlani, a fehér törpe pedig minden bizonnyal el fogja párologtatni a szóban forgó égitestet.