imageBROKER/Erdenebulgan Battsengel
  ●  Utazás

Sámánok szent helye a mongol sziget, amelynek titkairól alig tudunk valamit

Mongólia északi részén, az orosz határ közelében található egy különös sziget, amely első pillantásra teljesen lakatlannak tűnik. Nincsenek rajta utak, kikötők vagy épületek, csupán sűrű erdő borítja. A Hövszgöl-tó közepén fekvő Dalain Modon Huys azonban jóval érdekesebb hely, mint azt a műholdfelvételek alapján gondolnánk. A helyiek szent területként tekintenek rá, történetéhez ősi legendák, sámánszertartások és egy rejtélyes kolostor is kapcsolódik.

A sziget körülbelül 3 kilométer hosszú és 2 kilométer széles, legmagasabb pontja pedig 174 méterrel emelkedik a tó vízszintje fölé. A parttól mintegy 10 kilométerre található, és bár a Hövszgöl-tóban más apró szigetek is vannak, méretével és elszigeteltségével messze kiemelkedik közülük.

A Google Earth műholdfelvételein szinte teljesen érintetlennek látszik. A különböző években készült képeken alig fedezhető fel változás, és semmi sem utal arra, hogy valaha emberek éltek volna rajta. A sziget története azonban ennél jóval összetettebb.

Egy eltűnt kolostor és a sámánok titkos barlangja

A Dalain Modon Huys szigetről meglepően kevés írásos információ maradt fenn. Az egyik legérdekesebb adat szerint 1920 körül buddhista kolostor működött rajta, amely a források alapján az 1980-as években leégett. Az épület történetéről és pontos elhelyezkedéséről azonban alig tudni valamit. A sziget vallási jelentőségét egy orosz kutató, Szergej Volkov beszámolója is alátámasztja. Az Orosz Földrajzi Társaság tagja többször járt a Hövszgöl-tó környékén, és beszámolója szerint a szigeten egy régi, kövekből emelt szakrális építmény is található. A műholdfelvételeken ugyanakkor nem láthatók az egykori kolostor maradványai, csupán természetes sziklaképződmények.

A legkülönösebb részlet azonban egy, a sziget északi csücskében rejtőző apró barlang, amelyet állítólag a helyi sámánok használnak szertartásaikhoz.

Volkov szerint a barlang pontos helye ma sem ismert, és arról sem állnak rendelkezésre független bizonyítékok, hogy valóban található-e benne sámánszentély. A helyszínről fényképek sem készültek, így a hozzá kapcsolódó történetek jelentős része továbbra is ellenőrizetlen.

Volkov szerint a szigetet a helyi sámánhagyományok szent területként tartják számon, amelynek látogatását vallási tilalmak övezik.

A legenda szerint egy óriás teremtette a szigetet

A Dalain Modon Huys eredetéről több mongol legenda is fennmaradt. Az egyik legismertebbet Eduard Murzajev szovjet geográfus jegyezte fel ázsiai utazásairól szóló könyvében. A történet szerint egykor három hatalmas termetű testvér élt a vidéken. Egyikük egy nap arra lett figyelmes, hogy a földből óriási víztömeg tör elő, amely elárasztja az erdőket és a mezőket. A férfi segítségül hívta testvéreit. Egyikük egy hatalmas sziklát hajított a vízbe, amelyből sziget lett, míg egy másik testvér egy sziklával elzárta a feltörő forrást. A legenda szerint így alakult ki a mai Hövszgöl-tó.

Egy másik változatban egy emberevő óriás issza ki a tó vizét, mert gyűlöli a környék szépségét. Később egy idős asszony és egy apró fiú új vízforrást talál, ám amikor elfelejtik lezárni, a víz ismét elárasztja a vidéket. A fiú időközben hatalmas hőssé válik, legyőzi az emberevőt, az asszony pedig saját életét feláldozva egy sziklával zárja el a feltörő vizet. A különböző történetek közös eleme a hatalmas áradás és a sziget keletkezése.

Érdekesség, hogy a 2000-es évek elején végzett nemzetközi tófenéki fúrások során a kutatók arra jutottak, hogy a Hövszgöl-tó vízszintje a múltban többször is jelentősen, akár száz métert meghaladó mértékben változott. Bár ez nem bizonyítja a legendák történeti alapját, figyelemre méltó párhuzamot jelent a helyi elbeszélésekkel.

Már több száz éves térképeken is szerepelt

A tó első ismert orosz írásos említése 1673-ból származik, amikor egy Sztyepan Poljakov nevű utazó és hivatalnok Kosogol néven számolt be róla. A sziget azonban csak később jelent meg a térképeken. Egy 1727-es határmegállapodáshoz készült térképen már Boldok néven jelölték, és a következő évszázadokban további térképeken is feltűnt. Annak ellenére, hogy a tó régóta fontos közlekedési útvonalnak számított, a szigetről alig születtek részletes beszámolók. Pedig a kereskedők és utazók rendszeresen elhaladhattak mellette, télen pedig a befagyott tó jegén is közlekedtek.

A szigethez egy újabb különös történet is kapcsolódik. Egy helyi legenda szerint az 1970-es évek elején mintegy kétszáz szovjet páncélozott jármű haladt át a befagyott tavon, amikor a jég beszakadt alattuk, és a járművek elsüllyedtek. A történetnek később Rudolf Kavcsik orosz utazó járt utána. A helyiek beszámolói alapján arra jutott, hogy a több száz páncélozott jármű helyett valójában egyetlen ZIL–131 típusú teherautó süllyedt a tóba. A baleset minden részletét azonban nem sikerült tisztázni.

Egy sziget, amely ma is őrzi titkait

A Dalain Modon Huys ma sem teljesen megközelíthetetlen. A környéken szerveznek vízi túrákat, és néhány utazó a befagyott tavon is eljutott a közelébe. A hely szakrális jelentősége miatt azonban a látogatás különös körültekintést igényel.

Bár a műholdképeken csupán egy erdővel borított földdarabnak tűnik, a sziget a helyi közösségek számára évszázadok óta különleges jelentőséggel bírhat. A sámánok állítólagos barlangja, az egykori buddhista kolostor és az ősi eredetmondák mind arra utalnak, hogy történetének jelentős része máig feltáratlan. Talán éppen ez teszi olyan különlegessé: miközben a világ legtávolabbi pontjairól is egyre több információ érhető el, ez a mongol sziget továbbra is számos megválaszolatlan kérdést őriz.

Nyitókép: Sziget a Hövszgöl-tó közepén, Mongóliában / imageBROKER/Erdenebulgan Battsengel

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!