A Rolls-Royce 2016-ban teremtette meg saját sötét alteregóját, a Black Badge-t, hogy nyissanak a fiatalabb, merészebb, a Rolls-tulajdonosok köréből is kitűnni vágyó közönség felé – ami olyannyira bejött nekik, hogy ma már négy modelljüknek is van vagány ikertestvére, a Black Badge Ghostnak pedig idén bemutatták a legújabb generációját is. És mi elvittük egy körre.
Rolls-Royce a Matild Palace előtt
Rolls-Royce
Van, hogy egy átlagos hétköznap váratlanul ünneppé válik. Így történt ez azon a szerda délutánon is, amikor a Rolls-Royce a Matild Palace-ba hívott minket, hogy bemutathassa legújabb büszkeségét, a Black Badge Ghostot. A korábbi napokban kifejezetten felhős és esős idő uralkodott a Kárpát-medencében, és bár Anglia szülöttjeként egy Rolls-Royce-nak az eső is jól áll, mintha az univerzum is beszállt volna a szervezésbe, mert az időjárás is váratlanul kedvezőbbre fordult. A szállodába érkezve még mit sem sejtettünk mindabból, ami este várt ránk, egy kellemes teaparti keretében azonban ismertették velünk a programot:
- sofőrök Rolls-Royce alapmodellekkel egy titkos helyszínre visznek minket;
- ott egy exkluzív bemutató keretein belül megismerhetjük a Black Badge Ghostot;
- később mi is volán mögé ülhetünk, és kipróbálhatjuk, milyen érzés vezetni a legvadabb Rolls-Royce-ot.
Csak nyugalom!
A Matild Palace-ból – a délutáni napsugarak kíséretében – útnak indultunk a csúcsforgalomban, ami varázslatos módon egy Rolls-Royce hátsóülésén egyszerűen nem tud bosszantó lenni. Egy Rolls-Royce ugyanis – és ez az, ami rögtön meglepi azokat, akik először ülnek be valamelyik modellbe – lenyűgözően tágas, elképesztően kényelmes, és hihetetlenül csöndes. A kezdeti izgalom után néhány percnek el kell telnie, mire felismeri az ember, hogy miért van furcsa érzése, mi olyan rendhagyó ebben az autóban, az ok pedig a fenti három tényező együtt, de leginkább a hangtalanság.
A Rolls-Royce-ok ugyanis szinte teljesen kiszűrnek minden külső zajt, és magát az autót is úgy tervezték, hogy a bivalyerős gépezet szinte nesztelenül dolgozzon, tökéletes nyugalmat biztosítva ezzel utasai számára.
Ezeken felül persze van még pár elem, ami bárkivel megszeretteti a délutáni dugóban üldögélést – például a csillagos égboltot mintázó tető vagy a háttámlába rejtett, behűtött pezsgő – de ezek már tényleg csak hab a tortán.
Szellem a stúdióban
Rolls-Royce Black Badge Ghost Szőke Gábor Miklós stúdiójában
Rolls-Royce
Csepelen elkezdtünk reménykedni, hogy a célállomás Szőke Gábor Miklós stúdiója lesz, és szerencsére be is vált a tippünk. Miután kiszálltunk a Phantomból, és beléptünk az elsötétített stúdióba, melynek közepén neonfények által megvilágítva, egy digitális műalkotással a háta mögött állt a tekintélyt parancsoló Black Badge Ghost, másodpercek alatt előkerültek a zsebekből a telefonok, és készültek a képek. Nem mindennapi volt a látvány, és még azokat is lenyűgözte, akik nem különösképpen rajonganak az autókért. Hogy miért? Mert ott, a sötétségben nem a „vasat” láttuk, hanem egy szimbólumot.
És mi ez, ha nem a nagybetűs művészet?
Más, mint a többi
Ez a modell teljesen új irányt ad a Rolls-Royce-családnak, a Black Badge Ghost ugyanis – igazodva a fiatal célközönség igényeihez – merészebb és karakteresebb, mint testvérei. Mivel a név kötelez, a legtöbb vevő feketében rendeli, pedig ennél a modellnél is szabad a választás a márka 44 ezer (!) színárnyalata közül. Az autóhoz 21 collos keréktárcsák tartoznak, melyek a hűtőráccsal, valamint az autó orrán diadalmaskodó Spirit of Ecstasy alakjával egyetemben fekete verzióban készültek. A hagyományos Ghosthoz képest plusz 29 lóerővel, valamint 50 Nm-rel, rendelkezik, ami összesen 600 lőerőt és 800 Nm-es csúcsnyomatékot jelent.
Maximum sebessége 250 km/óra, és kevesebb, mint öt másodperc alatt gyorsul fel 100-ra – és ezt hamarosan mi is megtapasztalhattuk.
Felzendülnek a lovak
A Black Badge Ghost a Hungaroringen
Rolls-Royce
A helyszínen ugyanis kiderül, hogy egy újabb meglepetéssel készültek a számunkra: Szőke Gábor Miklós stúdiója előtt összesen négy, előre beállított navigációs adatokkal ellátott Black Badge Ghost várt minket, melyek úticélja a Hungaroring volt. Már az oda vezető út is kivételes volt, de amikor a versenypályán a 600 ló megindult, a sebesség által az ülésnek feszülve, fülig érő mosollyal és az adrenalinnal telve élveztük ki a két kör minden egyes másodpercét.
Lenyűgöző volt megtapasztalni, hogy a félelmetes gyorsaság mellett is épp azzal a finom eleganciával veszi a kanyarokat, mintha csak az Andrássy úton sorolnánk be a belső sávba. Szerencsére az élményből felocsúdva sem kellett rögtön búcsút mondanunk a hamar szívünkhöz nőtt járgányunknak, ugyanis a Matild Palace-ig is mi vezettünk vissza.
Hazaút a csillagos égbolt alatt
Rolls-Royce
Utastársunkkal nem tudtuk türtőztetni magunkat: az út első 15 percében egymás szavába vágva elevenítettük fel a Hungaroringen átélt pillanatokat, majd ezt követően beállt a már ismerős csönd. A nap végén, a The Duchess bárban, az eseményre tervezett koktélt kortyolva mind tudtuk, hogy mi húzódik a másik mosolya mögött: egy olyan élmény, amit sosem fogunk elfelejteni.
