Évente nagyjából kétmillióan látogatnak el az egykor virágzó város, Pompei romjaihoz. A turisták persze sokszor nem tudnak parancsolni önmaguknak, és így egy-egy ókori tárgy a zsebükben, táskájukban landol. Gyakran előfordul azonban, hogy ezek a lopott tárgyak visszakerülnek a városba. Hogy miért? Mert a bűnbánó tolvajok szerint átok ül rajtuk.
Ha valahol létezhet borús, elátkozott hely, akkor az minden bizonnyal Pompei volt. A mai napig holttestek ezreit őrzi tökéletesen a vulkáni hamu, amely 79-ben pusztította el a települést és környezetét – még a szomszédságban található Herculaneum is a természeti katasztrófa áldozata lett.
Ez is érdekelhet: Atlantiszon túl – 7 legendás város, ami rejtélyes módon eltűnt
Pompei mára a világ egyik leglátogatott turistacélpontja lent, ahonnan a legtöbben valamilyen emlékkel szeretnének hazatérni. Van, aki ezeket az apróságokat az ajándékboltban pénzért, míg mások a várost keresztülsétálva, ingyen szerzik be.
Az évek során több száz olyan tárgyat vittek el az UNESCO világörökségi helyszínről, amelyeket évekkel később aztán lelkiismeret-furdalásból vissza is szolgáltattak. Olyanra is volt több példa, hogy az elkövetők úgy vélték, az ellopott ereklyék elátkozottak, ami az ő életükre is hatással van.
Gabriel Zuchtriegel, a pompeji régészeti park igazgatója nemrégiben megosztott egy ilyen üzenetet, amelyet egy bűnbánó személy helyezett el a helyszínen:
Nem tudtam az átokról. Nem tudtam, hogy nem szabad köveket elvinnem innen. Egy éven belül mellrákom lett. Fiatal és egészséges nő vagyok, és az orvosok szerint ez csak balszerencse, de én tudom az okát. Kérem, fogadják el a bocsánatkérésemet és ezeket a kődarabokat.
Egy másik turista pedig úgy véli, hogy egy kő ellopása anyagi bajt hozott rá:
A családomnak és nekem is megélhetési problémáink lettek. Jó emberek vagyunk, és nem szeretném ezt az átkot továbbadni a a gyerekeimnek.
Ezt is olvasd el! Egy amerikai turista ellopott, majd visszapostázott egy ókori kődarabot Rómába
Fotó: Shutterstock
Annyi ilyen üzenet és visszaküldött csomag érkezett Pompeibe, hogy a város vezetése egy múzeumot nyitott belőlük.
Természetesen szó sincs a történelmi hely megátkozottságáról. A viselkedéstudomány képviselői szerint inkább arról lehet szó, hogy az elkövetők cselekedetüket összekötik az életükben bekövetkezett rossz eseményekkel.
Ez a megerősítési torzítás esete, azaz amikor túl sok figyelmet szentelünk azoknak az információknak, amelyek megerősítik a már kigondolt álláspontunkat. Nem mellesleg pedig ezek a hiedelmek csak egy Pompeihez kötött legenda továbbélésének megerősítései, amely végső sorban legalább hozzájárulhat a világörökséghez tartozó romváros megőrzéséhez.
Forrás: IFLScience
