Ha egy ország a legboldogabb országokat rangsoroló toplisták élén végez, fura módon extra nyomást rak a lakóira, hogy boldogak legyenek. Akik irónikus módon ettől sokkal boldogtalanabbak lesznek egy új kutatás szerint.
Egy ország szubjektív boldogságszintjének mérése mára már nemzetközi sporttá vált. Az emberek érdeklődéssel és némi irigységgel figyelik az olyan nemzeteket, mint Dánia, amely folyamatosan vezeti a világ boldogsági rangsorát. Ennek köszönhetően az olyan dán gyakorlatok, mint a hygge életmód, máshol is népszerűvé váltak. Bárcsak mi is tudnánk még több otthonosságot vinni az életünkbe, talán mi is olyan boldogok lennénk, mint a dánok! De vajon a világ egyik legboldogabb nemzetében élni olyan, mint amilyennek látszik?
Mi történik, ha a feltételezhetően boldog emberek tengerében nehezen találod meg vagy tartod meg a boldogságot? Egy új kutatás azt találta, hogy azokban az országokban, amelyek a nemzeti boldogság tekintetében a legelőkelőbb helyen állnak, a boldogságra irányuló társadalmi nyomás miatt az emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg a rossz közérzetet is. Tehát a boldogabb országokban élni sokaknak jót tehet. De egyesek számára ez végül túl soknak tűnhet, és ellenkező hatást válthat ki.
A legújabb tanulmánynban 40 országból 7443 embert kérdeztek meg az érzelmi jólétükről, az élettel való elégedettségükről (kognitív jólét) és a hangulati panaszokról (klinikai jólét). Ezt aztán összevetették a pozitív érzésre irányuló társadalmi nyomás megítélésével. Világszerte, ha az emberek arról számolnak be, hogy nyomást éreznek a boldogság megélésére és a szomorúság elkerülésére, akkor inkább hiányosságokat tapasztalnak a mentális egészségükben.
Vagyis alacsonyabb elégedettséget tapasztalnak az életükkel, több negatív érzelmet, kevesebb pozitív érzelmet és magasabb szintű depressziót, szorongást és stresszt. Tágabb értelemben talán itt az ideje, hogy újragondoljuk, hogyan mérjük a nemzeti jólétet. Már tudjuk, hogy az életben való boldogulás nem csak a pozitív érzelmekről szól, hanem arról is, hogy jól reagálunk a negatív érzelmekre, értéket találunk a kellemetlenségekben, és olyan egyéb tényezőkre összpontosítunk, mint az értelem és az interperszonális kapcsolatok.
(Forrás: ScienceAlert)
