Pár órányira találjuk a kastélyt, amit a „pokol kapuja” fölé építettek
Csehország kastélyai között akad egy, amelyhez különösen sötét hírnév tapad. Houska váráról évszázadok óta azt mesélik, hogy más középkori erődítményekkel ellentétben nem elsősorban a védelmet szolgálta: azért húzták fel, hogy valamit bezárjon. A legenda szerint ugyanis az épület alatt egy feneketlen hasadék rejtőzik, amelyet sokan csak a pokol kapujaként emlegetnek.
A gótikus hangulatú Prágától északra, erdők és sziklás dombok között áll Houska vára, Csehország egyik legkülönösebb középkori épülete. A 13. század második felében emelt gótikus kastély történelmi szempontból is érdekes, hírnevét mégsem hadászati szerepének köszönheti. A helyet régóta baljós legendák övezik, melyek szerint a vár egy mély, sötét hasadék fölé épült, ahonnan különös lények, hangok és megmagyarázhatatlan jelenségek törnek a felszínre.
Már a kastély elhelyezkedése is szokatlan. Nem stratégiai határpontnál vagy fontos kereskedelmi útvonal közelében áll, és komoly katonai szerep betöltésére sem volt igazán alkalmas. Éppen emiatt alakult ki az a magyarázat, hogy az épületnek nem kifelé kellett védelmet nyújtania, hanem befelé.
A helyi hagyomány szerint a vár alatt egykor egy feneketlennek hitt üreg nyílt meg, amelyből kénes szag áradt, és különös, félig emberi, félig állati lények másztak elő belőle. A középkori képzelettől nem állt távol a démonok gondolata, ezért úgy vélték, ebben az esetben is pokolbéli teremtmények juthattak az emberi világba. Innen ered a „pokol kapuja” elnevezés. A történet ugyan nem bizonyítható, mégis olyan erősen beépült a vár köré szövődő folklórba, hogy Houska ma is Csehország egyik legismertebb misztikus helyszíne.
Amikor megnyílt a föld, állítólag egy halálraítélt foglyot engedtek le a mélyedésbe, hogy kiderítsék, mi található odalent. A férfinak kegyelmet ígértek, ha visszatérve beszámol arról, amit látott. A fogoly azonban már félúton könyörgött, hogy húzzák vissza, mire pedig felhozták, megőszült, és rémületében alig tudott megszólalni.
Houska kápolnája különösen fontos szerepet kap a legendában. A hagyomány szerint éppen a feltételezett hasadék fölé építették, mintha vallási pecsétként zárná le a veszélyesnek tartott pontot. A kápolna freskóin szokatlan, állatszerű és démoni alakok bukkannak fel, ami tovább erősítette a hely sötét hírnevét. A történetekben gyakran megjelenik Mihály arkangyal alakja is, aki a keresztény hagyományban a gonosz elleni küzdelem egyik legfontosabb szereplője.
A modern beszámolók csak tovább erősítik a vár sötét hírnevét. A látogatók és paranormális jelenségeket kutató csoportok különös hangokról, váratlanul lemerülő eszközökről, zárt térben mozgó porszerű részecskékről és megmagyarázhatatlan hidegérzetről számoltak be. Mások lépéseket, kopogásokat vagy a falakból érkező hangokat emlegettek.
Bár nem tudjuk pontosan, ki építette a várat, a legvalószínűbb elmélet a Dubá nemesi család egyik tagját, Hyněket említi, aki a cseh királyság belpolitikai bizonytalanságát kihasználva próbálta kiterjeszteni birtokait. Ha ez valóban így történt, akkor a kastély nem lakóhelynek épült, inkább hatalmi jelképként lehet értelmezni. Érdekesség, hogy a történelem során többször is birtokba vették Houska várát: a harmincéves háború idején svéd csapatok szállták meg, és majdnem lerombolták, hogy ne kerülhessen ellenséges kézre. A második világháború alatt a kastélyt a nácik foglalták el. A későbbi beszámolók szerint fekete mágiát és emberkísérleteket is végeztek itt, ám a fennmaradt dokumentumok alapján valószínűleg egy titkos raktárt alakítottak ki, ahol eltulajdonított könyvgyűjteményeket és kéziratokat halmoztak fel, köztük okkultizmussal foglalkozó műveket.
Olvasd el ezt is!