
Szemétváros: Kairó negyede, ahol a hulladék jelenti az élet alapját
Kairó keleti részén, a Mokattam hegy közelében egészen más arcát mutatja a város, mint amit a turisták többsége lát. Manshiyat Naser, közismertebb nevén Garbage City, a város informális hulladékfeldolgozásának egyik központja. Itt a szemét munka, megélhetés, örökölt tudás és egy egész közösség mindennapi alapja.
A Garbage City, vagyis Szemétváros név első hallásra túlzásnak tűnhet, de Manshiyat Naser utcáin valóban minden a hulladék köré szerveződik. Zsákok, kartonok, műanyagpalackok és üvegek kerülnek ide Kairó minden részéből, majd családi műhelyekben válogatják, mossák, aprítják vagy adják tovább őket. A munka nagy része kézzel történik, ezért a látvány egyszerre nyers, lenyűgöző és megrázó: ami máshol eltűnik a szemetesautóban, itt újra láthatóvá válik.
A környéken élő és dolgozó közösséget zabbálínnak nevezik; ők Kairó hagyományos szemétgyűjtői és hulladékválogatói. Többségük kopt keresztény, vagyis Egyiptom ősi keresztény közösségéhez tartozik, és családjaik évtizedek óta foglalkoznak a város hulladékának begyűjtésével és újrahasznosításával. A rendszer sokáig szinte teljesen informálisan működött: a gyűjtők házról házra jártak, elhozták a szemetet, majd saját hálózataikon keresztül szétválogatták és értékesítették a hasznosítható anyagokat.
A zabbálín közösség munkája azért különös, mert a világ egyik leghatékonyabb újrahasznosítási rendszerét hozták létre nagyon kevés intézményi háttérrel. Több beszámoló szerint az általuk begyűjtött hulladék akár 85 százalékát is újrahasznosítják. A szám azért figyelemre méltó, mert mindez szűk utcákban, lakóházak földszintjén, udvarokban és műhelyekben kezdődik. A munkamegosztás sok helyen családon belül öröklődik. A férfiak gyakran a begyűjtésben és a szállításban vesznek részt, a nők és a gyerekek pedig a válogatásban segítenek, bár ez háztartásonként és műhelyenként változhat. A műanyag, az üveg, a fém, a papír és a karton más-más útvonalon halad tovább, míg a szerves hulladékot hagyományosan disznók fogyasztották el.
Mindez nagyon kemény körülmények között történik. A szemét között élni és dolgozni állandó egészségügyi kockázattal jár, a szag, a por, a legyek, az éles üvegdarabok és a bizonytalan infrastruktúra a mindennapok része. Közben a városrészben boltok, kis étkezők, iskolák, műhelyek és közösségi terek is működnek. Manshiyat Naser ezért egyszerre munkaterület, lakóhely és saját ritmusú városi közeg is.
A környék egyik legmeglepőbb pontja a Mokattam hegy oldalába épült barlangtemplom, a Szent Simon-kolostorhoz tartozó hatalmas szabadtéri szentély. A zabbálín kopt keresztény közössége számára ez lelki központ is. A sziklafalak közé vájt templom különös ellenpontja a környező utcáknak: ugyanannak a városrésznek a része, mégis egészen más csendet és méltóságot hordoz. Garbage City jövője bizonytalan, mert Kairó szemétszállításának állami és vállalati átszervezése évek óta kérdésessé teszi, mi lesz azokkal, akik generációk óta ebből a munkából élnek.
Olvasd el ezt is!


