Könnyen lehet, hogy a jövő repülőgép-üzemanyaga közönséges szemétből készül majd
A fenntartható repülés évtizedek óta olyan álom, amely folyamatosan veszni látszik a technológiai korlátok miatt. Most azonban egy meglepő, szinte hétköznapi forrás kerülhet a figyelem középpontjába: a városi hulladék. Egy új tanulmány szerint ugyanis a településekről származó szilárd hulladék olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású repülőgép-üzemanyaggá alakítható, amely akár 80–90 százalékkal is csökkentheti a légi közlekedés karbonlábnyomát.
A repülés ma a globális szén-dioxid-kibocsátás 2,5 százalékáért felelős, ez azonban a következő években nőhet, a légiforgalom mértéke ugyanis a becslések szerint 2040-re megduplázódhat. A földi közlekedéssel ellentétben a repülőgépek esetében nem beszélhetünk gyors átállásról, az elektromos meghajtás még nagyon messze van attól, hogy egy interkontinentális járatot kiszolgáljon. A fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) ezért kulcsszereplővé válhatnak – csakhogy jelenleg a globális üzemanyag-felhasználás kevesebb mint 1 százalékát adják.
A tanulmány úgy képzeli el a jövő üzemanyagát, hogy a felhalmozott települési hulladék gázosítással, valamint az úgynevezett Fischer–Tropsch-szintézissel átalakítható üzemanyaggá, amely újabb módosítás nélkül már használható lenne a jelenlegi repülőgépekben. A folyamat ráadásul a gépek kibocsátásán túl a hulladéklerakókra nehezedő terheket szintén csökkenthetné.
A számok magukért beszélnek. A tervek szerint világszinten évente mintegy ötven millió tonna – zöld hidrogén bevonásával pedig akár nyolcvan millió tonna – ilyen alternatív üzemanyag gyártható, amely a repülés teljes igényeinek közel egyharmadát kiválthatná. Az Interesting Engineering számításai szerint ez több lenne, mint amennyit az Európai Unió 2050-re előír, sőt jóval meghaladná az USA fenntartható üzemanyag-célkitűzéseit is.
Olvasd el ezt is!