A jövő napteje petróleumszármazékok helyett növényi pollenből készülhet majd

A kísérletek során a teacserje (Camellia sinensis) virágporából előállított gél ugyanolyan hatékonyan szűrte ki az UV-sugarakat, mint a kereskedelmi naptejekben alkalmazott összetevők, például az oxibenzon vagy az oktinoxát. Míg a hagyományos vegyületek laboratóriumi körülmények között korallfehéredést váltottak ki, a pollenből készült naptej esetében ilyen hatást nem észleltek a tudósok. A korallfehéredés folyamata azért jelent problémát, mert a korallok kiűzik a bennük élő szimbiotikus algákat, emiatt pedig jóval sérülékenyebbé válnak a környezeti behatásokkal szemben.

Craig Downs, a Haereticus Environmental Laboratory igazgatója úgy fogalmazott: az új formula kiváló alapot adhat a fenntartható napvédelemben rejlő új lehetőségek felfedezéséhez. A kutatók szerint ugyanis évente 4000 és 14 000 tonna közötti mennyiségű UV-szűrő vegyület kerül a tengerekbe a naptejekből, különösen a turistaszezon idején. Ezek az anyagok – többek között az oxibenzon, az oktokrilát és az oktinoxát – felhalmozódnak, és a korallok pusztulását okozhatják. Bár az ásványi alapú készítmények, például a cink-oxid és a titán-dioxid kevésbé károsak, ezek hatásait továbbra is vizsgálják.

– mondta Cho Nam-Joon, a Szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem anyagtudósa. A szeptember elején megjelent tanulmányban Cho és kollégái teacserje pollenjeit használták kiindulópontként. A virágpor ugyanis természetes UV-védelemmel rendelkezik, hiszen burkának feladata belső tartalmának megóvása az erős napfénytől és más környezeti hatásoktól, illetve mivel a tea önbeporzó, pollenje általában nem allergén. A kutatócsoport vízalapú naptejet készített tea- és napraforgópollenből, majd összehasonlította azok UV-szűrő képességét.

Azt találták, hogy bár mindkét gél elnyelte az UV-sugarakat, a tea virágporából készült változat hatékonyabban szűrte ki az UVB-sugarakat, amelyek a leégésért és a bőrrákért felelősek. Amikor pedig egereken is elvégezték a kísérletet, hogy mindkét gél megelőzte a bőr károsodását, amikor napi néhány perc UV-sugárzásnak tették ki őket, ellenben a naptejjel nem bekent állatok bőre elvékonyodott. A teás gél körülbelül harmincas fényvédő faktorral (SPF) bírt, a napraforgóé viszont csak ötössel. Előbbi ráadásul emberi alkarra kenve 5 °C-kal hűvösebben tartotta a bőrt napfényben, mint a kémiai naptej.

A kutatás a korallokra gyakorolt hatásra is kitért. Acropora nevű, kőkorallokat tartalmazó akváriumokba hagyományos naptejet, valamint tea- és napraforgógélt is adagoltak. Az előbbinek kitett korallok már két nap után megváltoztak, két hét elteltével pedig teljesen kifehéredtek. A pollenalapú fényvédőknek kitett korallok viszont két hónap után is érintetlenek maradtak.

Downs elmondása szerint ez még csak egy kis lépés, ám így is jelentős következtetéseket vonhatnak le belőle a tudósok. A jövőben azt szeretnék megvizsgálni, hogy a pollenalapú naptej más élőlények számára sem mérgező-e természetes környezetben, valamint hogy mennyire biztonságos az emberre nézve. Ha ezek a kutatások sikerrel járnak, a szakértő szerint öt–nyolc éven belül akár kereskedelmi forgalomba is kerülhet a teacserjéből készült naptej.