7 érdekesség Bhutánról, a világ legboldogabb országáról
A Himalája keleti vonulatai között megbújó Bhután látványa első ránézésre szinte érintetlennek hat. Meredek hegyoldalak, sűrű erdők és mély völgyek váltják egymást, miközben az ország területének nagy részét ma is zöld borítja. A természet itt nem pusztán háttér, sokkal inkább alapállapot: Bhután a világ egyetlen karbonnegatív országa, ahol a környezet védelme rendszerszintű elv. Ebben a közegben született meg az a szemlélet is, amely miatt ezt a buddhista királyságot gyakran a világ legboldogabb országaként emlegetik – és amelyhez most 7 érdekes tényen keresztül kerülhetünk közelebb.
Bhután különlegessége részben abból a mérési rendszerből fakad, amelyet a kormányzat a 20. század második felében vezetett be. A bruttó nemzeti boldogság (Gross National Happiness, GNH) nemcsak gazdasági teljesítményt vizsgál, hanem a mentális jóllétet, a közösségi kapcsolatok minőségét, a kulturális hagyományok fennmaradását és a környezeti állapotot is. Ez a többdimenziós megközelítés eltér a nemzetközi listák – például a World Happiness Report – módszertanától, mégis gyakran hivatkozott példa arra, hogyan lehet tágabban értelmezni a fejlődést.
Bhután több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit kibocsát. Területének mintegy 70 százalékát erdő borítja, és ezt az arányt alkotmány rögzíti. Az energiaellátás döntően vízenergiára épül, amelyből az ország még exportra is termel.
Bhután csak 1974-ben engedett először nemzetközi médiát az országba, az uralkodó koronázása alkalmából. A nyitás azóta is fokozatos, és a turizmust ma is korlátozzák, hogy a természeti és kulturális egyensúly ne boruljon fel.
Bhutánban 1999-ben indult el a televíziós sugárzás. A bevezetést hosszú ideig halogatták, mert attól tartottak, hogy a globális média túl gyors változásokat hozna egy alapvetően hagyományokra épülő társadalomban.
Az íjászat a nemzeti sport, de a versenyek inkább közösségi ünnepek. Ének, tánc és játékos szóváltás kíséri a lövéseket, miközben a céltáblák akár 140 méterre is lehetnek.
A buddhista hagyományok miatt az élet tisztelete a mindennapok része. A vadászat erősen korlátozott, a húsfogyasztás jelentős része pedig importból származik.
Az oktatás és az egészségügyi ellátás minden állampolgár számára elérhető. A modern intézményrendszer mellett a kolostori oktatás hagyománya is jelen maradt, így a két világ párhuzamosan működik.
A fővárosban nem működik hagyományos jelzőlámpás rendszer. A forgalmat rendőrök irányítják, és bár egy jelképes lámpát korábban telepítettek, végül nem használták – a város ritmusa más logikát követ.
Olvasd el ezt is!