Ősszel már mi is beszámoltunk róla, hogy 27, több mint 2500 éves szarkofágot tártak fel régészek az ókori egyiptomi nekropoliszban, Szakkarában. Ezzel a felfedezés az egyik legnagyobb régészeti siker volt az ókori Egyiptom ősi temetkezőhelyén, ami az UNESCO Világörökség része is egyben.
Azóta már száznál is több szarkofágot fedeztek fel a lelőhelyen a tavalyi évben. Ráadásul egy sajtótájékoztató keretei között felnyitották az egyik koporsót és röntgengéppel átvilágították a benne lévő múmiát, ami tökéletes állapotban volt.
Most az Egyiptomi Régészeti Minisztérium szerint újabb leleteket tártak fel: több mint 50 szarkofágot és egy nagyjából 2500 éves halotti templomot fedeztek fel – írja az MTI.
Az újonnan felfedezett 52 koporsót 10-12 méter mély sírgödrökben azonosították a Kairótól délre, a Dzsószer-piramis lábánál fekvő temetőben. A most felfedezett koporsók az újbirodalom idejéből (időszámítás előtt 1550-1070) származnak.
Zahi Havasz régész szerint a halotti templomot Nerit királyné, II. Teti (időszámítás előtt 2345-2333) fáraó feleségének tiszteletére emelték.
A templomnál három téglalerakat is előkerült.
Találtak egy 4 méter hosszú és 1 méter széles papiruszt a tulajdonos nevével, illetve részleteket a Holtak könyvéből. Felszínre kerültek szobrok, sztélék, játékszerek, fából készült csónakok és halotti maszkok is az újbirodalom korából.
Havasz szerint ez az első alkalom, amikor 3 ezer évesnél régebbi koporsókat tártak fel Szakkarában.
Az egyiptomi hatóságok már tavaly kiemelték, hogy a lelőhely még nem fedte fel minden titkát. A régészek többek közt egy nagy koporsógyártó műhely felfedezését remélik a közeljövőben.
A műemlékvédelmi minisztérium szerint eddig csak 1 százalékát tárták fel Szakkara kincseinek.
