Rendszeresen mondják, hogy egészségünk megőrzése érdekében igyunk sok vizet. Egy új tanulmány most további okkal szolgál arra, hogy hidratáltak maradjunk.
Ez egy 11 ezer felnőtt bevonásával végzett kutatáson alapul, akiket 25 éven keresztül ötször kérdeztek meg olyan tényezőkről, mint a társadalmi-gazdasági helyzet és a családi kórtörténet. Az önkénteseken végzett klinikai vizsgálatok során megmérték a vérszérumukban lévő nátriumot, amelyet a folyadékbevitelük mutatójaként használtak. Általában minél több vizet iszunk, annál alacsonyabb a nátriumszint a vérünkben.
Ez is érdekelhet: Nem iszol elég vizet? Ezzel a 4 módszerrel ez megváltozhat
Az eredmények arra utalnak, hogy a megfelelő folyadékbevitel lassíthatja az öregedést és meghosszabbíthatja a betegségmentes életet
− mondta Natalia Dmitrieva kutató, a marylandi Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet (NHLBI) munkatársa.
Korábbi kutatások már rámutattak a vér magasabb nátriumszintje és a szívelégtelenség fokozott kockázata közötti összefüggésre. Az ember vérének normális nátriumszintje általában 125 és 146 milliekvivalens/liter (mEq/L) közé esik. A vizsgálatban a magasabb nátriumszintű szérumminták nagyobb valószínűséggel tartalmazták az öregedést jelző markerek emelkedett szintjét.
Például a 142 mEq/L feletti nátriumszintű alanyoknál 10-15 százalékkal nagyobb volt az esélye annak, hogy biológiailag idősebbeknek tűntek az eredményeik alapján, mint a kronológiai életkoruk. Emellett 64 százalékkal nagyobb volt a kockázata a krónikus betegségek, köztük a szívelégtelenség, a stroke, a pitvarfibrilláció, a krónikus tüdőbetegség, a cukorbetegség és a demencia kialakulásának.
Ha tovább olvasnál: Egészséges-e valójában az ásványvíz?
Fotó: Shutterstock
A tanulmány szerzői szerint a vér nátriumszintjének mérése tájékoztathatná az orvosokat is. Azok az emberek, akik a folyadékbevitel tekintetében a veszélyzónában vannak, lépéseket tehetnének annak érdekében, hogy több vizet juttassanak a szervezetükbe − nemcsak ivással, hanem gyümölcslevek, zöldségek és gyümölcsök segítségével is.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy módszerükkel nem tudják bizonyítani, hogy az önkéntesek hidratáltsága az, ami növeli az egészségi állapotuk esélyeit. Erre alkalmasabbak a véletlenszerű, kontrollált vizsgálatok, bár már most is látunk olyan összefüggést, amelyet érdemes tovább vizsgálni.
A folyadékbevitel sem az egyetlen tényező, amely befolyásolja a vér nátriumszintjét, bár a kutatók olyan változókat is ellenőriztek, mint az életkor, a biológiai nem, valamint kizárták azokat a vizsgálati résztvevőket, akik olyan betegségekben szenvedtek, mint a cukorbetegség, vagy olyan szokásokban, mint a dohányzás, amelyek befolyásolhatják a nátriumszintjüket.
Forrás: Science Alert
