Uránusz
Fotó: Shutterstock

Az Uránusz holdján tényleg élet lehet

Az Uránusz és annak öt legnagyobb holdja talán nem is olyan elhagyatott, kopár világ, mint ahogy a tudósok eddig gondolták. Egy új kutatás eredményei alapján elképzelhető, hogy a bolygót óceánok borítják, holdjain pedig még az élethez szükséges feltételek is adottak lehetnek.


Az Uránusz a Naprendszer harmadik legnagyobb bolygója, amelyen extrém alacsony hőmérséklet uralkodik. Mozgása egyedülálló, mintha „oldalára borulva“ keringene a Nap körül. A legtöbb információ, amit róla és legnagyobb holdjairól tudunk, azt a mellettük 40 éve elhaladó Voyager-2-nek köszönhetjük. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint azonban az űrszonda méréseit befolyásolhatta egy erőteljes napvihar, emiatt félrevezető képet kaphattunk az égitestekről – derül ki a BBC cikkéből.

A Voyager-2 még 1986-ban közelítette meg a bolygót és annak holdjait, miközben lélegzetelállító felvételeket készített róluk. Az űrszonda által mért adatokból pedig az derült ki, hogy a holdak – más bolygókéhoz képest – inaktívak, az Uránusz mágneses mezeje pedig furcsán torz: mintha összenyomták és ellökték volna a Naptól.

Egy égitest mágneses mezeje általában csapdába ejti, majd magába gyűjti az onnan és holdjairól származó gázokat és más anyagokat, amely óceáni vagy más geológiai tevékenységből származhatnak. Az űrszonda az Uránusz esetében azonban egy ilyet sem talált, ami megdöbbentette a tudósokat, hiszen ez példátlannak számít a Naprendszer összes többi bolygójához képest.

Ur\u00e1nusz

Uránusz az öt legnagyobb bolygójával, illusztráció.

Fotó: Shutterstock

A tudósok a friss tanulmánynak köszönhetően megoldhatták a több évtizedes rejtélyt, ugyanis a Voyager-2 feltételezhetően csak rosszkor haladt el az Uránusz mellett. Ez azt jelenti, hogy a mágneses mezőt csak ideiglenesen torzította el egy erős napszél, amely ezzel együtt elfújta az összes gázt és anyagot, amelyek óceánok jelenlétéről árulkodhattak volna.

Az új eredmények arra engednek következtetni, hogy az Uránusz sokkal izgalmasabb lehet, mint korábban gondoltuk. Lehetnek ott akár olyan holdak, amelyeken az élethez szükséges feltételek adottak, sőt, létezhetnek óceánok is a felszín alatt, amikben halak úszkálhatnak

– mondta Dr. William Dunn, a University College London (UCL) kutatóegyetem professzora. Hozzá hasonlóan más tudósokat is izgalommal tölt el a kutatás, a BBC-nek nyilatkozó Linda Spilker még kezdőként dolgozott a Voyager-programban.

Hozzá hasonlóan más tudósokat is izgalommal tölt el a kutatás, Linda Spilker még kezdőként dolgozott a Voyager-programban

Az eredmény lenyűgöző, nagyon várom, hogy kiderüljön, van-e élet az Uránuszon. Örülök neki, hogy ilyen sokat foglalkoznak az űrszonda által mért adatokkal. Öröm látni, hogy a mai tudósok még mindig előveszik az ilyen régi méréseket is.

A NASA legközelebb 10 év múlva tervez ismét szondát küldeni az Uránuszhoz, amely legkorábban 2045-ben érkezhet meg az égitesthez. Az új eszköz mérései fényt deríthetnek arra, hogy van-e élet ezekben a messzi világokban.

A figyelmetekbe ajánljuk