Minden harmadik emberben jelen lehet a parazita, ami vakságot okozhat
A Toxoplasma gondii nevű parazita becslések szerint a világ lakosságának akár egyharmadát is megfertőzheti. A legtöbb egészséges embernél nem okoz panaszokat, bizonyos esetekben azonban súlyos szemkárosodáshoz, látásvesztéshez, sőt vetéléshez is vezethet. A kutatók szerint a betegség jóval nagyobb figyelmet érdemelne a globális egészségügyben.
A toxoplazmózis világszerte az egyik leggyakoribb parazitás fertőzés, mégis viszonylag kevés szó esik róla. A fertőzést a Toxoplasma gondii nevű egysejtű parazita okozza. Rendszerint az érintettek nem mutatnak tüneteket, de bizonyos esetekben komoly szövődményeket idézhet elő. A legszélsőségesebb esetekben súlyos szemgyulladást, maradandó látáskárosodást vagy akár vakságot is okozhat. Különösen veszélyeztetettek a várandós nők és a legyengült immunrendszerű személyek.
A fertőzés többféleképpen is kialakulhat. Leggyakrabban nem megfelelően elkészített, fertőzött hús fogyasztásával kapják el, de a macskák ürülékével szennyezett talaj, víz vagy élelmiszer is fertőzési forrás lehet, ahogy az alomtálca takarítása is kockázatot jelenthet. Ha egy nő a terhessége alatt fertőződik meg először, a kórokozó a méhlepényen keresztül a magzathoz is átjuthat, ami súlyos fejlődési rendellenességeket vagy vetélést okozhat.
A Flinders Egyetem és a São Pauló-i Egyetem kutatói most arra hívják fel a figyelmet, hogy a toxoplazmózis az Egészségügyi Világszervezet elhanyagolt trópusi betegségeket felsorakoztató listáján is helyet kaphatna. Véleményük szerint, ha a WHO hivatalosan is ebbe a kategóriába sorolná, az jelentősen növelhetné a kutatásokra, megelőzésre és betegellátásra fordítható forrásokat.
– hangsúlyozta Justine Smith, a Flinders Egyetem szemész és látáskutató professzora.
A WHO négy fő szempont alapján sorol egy betegséget az elhanyagolt trópusi betegségek közé. A toxoplazmózis a kutatók szerint mindegyiknek megfelel: elsősorban szegényebb térségekben jelent komoly terhet, különösen gyakori a trópusi és szubtrópusi országokban – Dél-Amerikában például kifejezetten magas a fertőzöttség –, megelőzhető és visszaszorítható lenne, ugyanakkor a kutatására és kezelésére aránytalanul kevés figyelem és finanszírozás jut.
A legsúlyosabb következmények ráadásul jellemzően azokban a közösségekben jelentkeznek, ahol a legrosszabb az egészségügyi ellátás és a higiénés infrastruktúra.
A kutatók szerint a fertőzések száma gyakorlati közegészségügyi intézkedésekkel is csökkenthető lenne. Ide tartozik az élelmiszer-biztonság javítása, a biztonságos ivóvíz biztosítása, a megfelelő szennyvízkezelés, valamint a várandósok alaposabb szűrése és gondozása. Emellett fontos lenne fejleszteni a veleszületett toxoplazmózis és a szemet érintő fertőzések diagnosztikáját, új gyógyszerek kutatását és a rehabilitációs lehetőségek bővítését is.
A szerzők szerint a WHO általi hivatalos elismerés több kutatási támogatást hozhatna, és elősegíthetné, hogy a toxoplazmózis megelőzése beépüljön az anyai és gyermekegészségügyi programokba, az élelmiszer-biztonsági intézkedésekbe és az alapellátás mindennapi gyakorlatába.
Olvasd el ezt is!