Régóta folyik a vita arról, hogy a genetika vagy a környezet, amelyben az emberek nevelkednek, a legnagyobb oka-e az elhízásnak. Most meg is vizsgálták tudományosan.
Az 1980-as évek óta megháromszorozódott az elhízás aránya. Ez sokkal gyorsabb, mint ahogy a genetika változhatna, ami arra utal, hogy az elhízásnak fontos környezeti eleme is van. Vannak azonban olyan tanulmányok is, amelyek azt mutatják, hogy az egypetéjű ikrek testsúlya általában hasonlóbb, mint a nem egypetéjű ikreké, ami arra utal, hogy a testsúlynak genetikai eleme is van. Tovább bonyolítja ezt a vitát az a tény, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy a genetika hatása az emberek életkorának előrehaladtával megváltozhat.
Például az intelligenciát illetően úgy tűnik, hogy a gének a felnőtteknél erősebb előrejelzői az intelligenciának, mint a gyermekeknél. Nemrégiben végzett tanulmányunk kimutatta, hogy ez a testsúlyra is igaz. Azt találtuk, hogy a környezet vagy a genetika befolyása arra, hogy valaki elhízottá válik-e, az élete során változik.Egy új Tanulmány kimutatta, hogy a genetika gyermekkorban kevéssé volt összefüggésben az elhízás arányával, de az emberek életkorának előrehaladtával (serdülőkortól 69 éves korig) erősödött. Hasonló mintázatot találtak akkor is, amikor az egyén testsúlya és társadalmi háttere került szóba.
A hátrányos helyzetű emberek serdülőkortól kezdve magasabb testsúlyt mutattak. Csecsemő- és gyermekkorban azonban szinte semmi különbség nem volt. Ahogy azonban az emberek idősebbek lettek, olyan különbségeket is észrevettek a súlyukban, amelyeket nem lehetett genetikai vagy társadalmi háttérrel magyarázni. Ez azt jelentette, hogy egyik tényező sem jó előrejelzője egy adott személy testsúlyának. Tanulmányuk elvégzéséhez az MRC National Survey of Health and Development (MRC Nemzeti Egészség- és Fejlődési Felmérés) adatait használtuk fel. Ez egy 5362 főből álló kezdeti mintát követett nyomon 1946-os születésüktől napjainkig.
Ezeket az adatokat arra használták, hogy megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódnak a gének és a társadalmi hátrányok a testsúlyhoz a kétéves kortól 69 éves korig. Különösen a társadalmi hátrányt vizsgálták, mivel úgy gondolják, hogy ez az elhízás fontos környezeti kockázati tényezője, és hozzájárulhat az egészségügyi egyenlőtlenségek más formáihoz is. Összefoglalták egy személy genetikai kockázatát egy úgynevezett poligénes pontszámban, amely összefoglalja az adott személy összes olyan génjét, amely összefügg a magasabb testtömeggel. A társadalmi háttér megragadásához a résztvevők négyéves korukban fennálló társadalmi osztályát használtuk.
Ezt a Registrar General's Social Class's Social Class segítségével mérték, amely a résztvevők társadalmi hátterét apjuk osztálya alapján (a szakképzettől a szakképzetlenig terjedő skálán) kategorizálta. Azt találták, hogy azoknál, akiknek több elhízással kapcsolatos génjük volt, nagyobb volt a testsúlyuk. Az elhízás genetikai kockázatának felső 25 százalékába tartozók 11,2 kilogrammal voltak nehezebbek 63 éves korukban, mint a genetikai kockázat alsó 25 százalékába tartozók. Azok, akik gyermekkorukban a leghátrányosabb helyzetű családból származtak, 63 éves korukra átlagosan 7,4 kilogrammal voltak nehezebbek, mint a legkedvezőbb helyzetűek.
Bár ezek nagy különbségek a testsúlyban, az új kutatás eredményei arra utalnak, hogy sem a genetika, sem a társadalmi háttér nem jó előrejelzője annak, hogy valaki elhízott lesz-e vagy sem. Miközben a súlykülönbségek jelentősen nőttek a résztvevők életkorának előrehaladtával, a genetikai kockázat csak 10 százalékát, a társadalmi háttér pedig 4 százalékát jelezte előre ezeknek a különbségeknek. Ez azt mutatja, hogy még mindig sok minden van a testsúlyban, amit nem tudunk megmagyarázni a genetikával vagy a társadalmi hátrányokkal, ami arra utal, hogy más tényezők is fontos hatással vannak a testsúlyunkra.
(Forrás: ScienceAlert)
