Mi naptárakat ragasztunk a falra vagy töltünk fel a telefonunkra, de az i. e. harmadik évezred emberei óriási köveket használtak, derül ki egy új kutatásból.
Egy új tanulmány elmagyarázza, hogy Stonehenge eredetileg a 365 és negyed napos napév, más néven trópusi év nyomon követésére szolgálhatott, amit a kutatók már régóta feltételeznek, de soha nem értették meg teljesen. Az új megállapítások a helyszínt alkotó kövek számának és elhelyezésének gondos elemzésén, valamint más ősi naptárrendszerekkel való összehasonlításon alapulnak, amelyek hatással lehettek a Stonehenge építőire.
A Stonehenge mint az idő és az évszakok nyomon követésének módja évszázadokra nyúlik vissza, de eddig nem volt világos, hogy ez pontosan hogyan működhetett. Az új kutatás egy korábbi tanulmányra épült, amely feltárta, hogy a Stonehenge nagy részét alkotó szarsenkövek mind ugyanabból a forrásból származnak. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg egy időben állították fel őket, és valószínűleg úgy tervezték, hogy együtt működjenek.
A régészek régóta gyanítják, hogy a Stonehenge egyfajta naptár volt, a kövek elhelyezkedése és a napfordulókhoz való igazodásuk miatt, és az új kutatás tovább erősíti ezt az értelmezést.Az új tanulmány szerint a Stonehenge-en belüli elrendezések egyike sem tűnik úgy, hogy megfelelne az évet alkotó 12 hónapnak, de lehetséges, hogy a helyszínen található hiányzó vagy elmozdított kövek közül néhány felelős volt ezek számbavételéért.
Az viszont egyértelmű, hogy a Stonehenge építészetét két részre osztották, hogy megfeleljen a két napfordulónak.A 10 napig tartó hetek ma már szokatlannak tűnhetnek, de a Stonehenge első építésének idején nem lehettek azok. Hasonló naptárakat jegyeztek fel Egyiptomban, az Óbirodalom néven ismert időszakban, és más régiókban is megjelentek 10 napos hetek.
(Forrás: ScienceAlert)
