Rozsdásodik a Hold, és ez kizárólag a Föld hibája

A kínai Makaói Tudományos és Technológiai Egyetem csapata laboratóriumban modellezte a holdi körülményeket. A kutatók vasban gazdag ásványokat – piroxént, olivint, ilmenitet, troilitot és meteoritvasat – bombáztak oxigén ionokkal, hogy szimulálják a Föld mágneses farokból érkező részecskék hatását. Tanulmányuk eredménye árulkodó volt: a fémes vas erőteljesen oxidálódott, vörösvasérccé (hematittá) alakult.

A magyarázat kulcsa a Föld mágneses „csóvája”, amely a bolygónkat éri a napszél hatására. Telihold idején a Hold pontosan ezen a mágneses nyúlványon halad keresztül, így a bolygónk légköréből kiszabaduló oxigén ionok elérhetik annak felszínét. Ilyenkor a napszél hidrogénáramlata is csökken, így a körülmények tökéletesek a vas oxidációjához.

A kutatás egy másik titokra is fényt derített: azaz, miért fordul elő gyakran vörösvasérc víz közelében. A laborban kiderült, hogy amikor nagy energiájú hidrogént lőttek erre az anyagra, oxigén szabadult fel, amely a hidrogénnel egyesülve vizet hozott létre. Ez arra utal a Sciencealert szerint, hogy a holdi hematit környékén talált víz akár a rozsdásodási folyamat mellékterméke is lehet. 

A felfedezés további izgalmas következményeket hordoz magában. Ha például a hematit valóban a Földről származó oxigén hatására alakult ki, akkor a Hold felszíne valóságos időkapszulaként őrizheti bolygónk légkörének történetét – akár 2,4 milliárd évre visszamenőleg, a nagy oxidációs eseményig. Ez azt is jelenti, hogy a Föld és a Hold közötti anyagcsere jóval bonyolultabb, mint eddig gondoltuk: a két égitest több mint 4 milliárd éve folyamatos kölcsönhatásban áll.