Nem varázslat, puszta fizika: így vitték a helyükre a Húsvét-sziget legendás szobrait

A több mint ezer, 1400 és 1650 között készült moai-szobor mindegyikét a Rano Raraku vulkán tufakövéből faragták, némelyikük pedig eléri a 10 méteres magasságot és 60 tonnás súlyt is. A kutatókat évtizedek óta foglalkoztatja, hogyan mozgathatták ezeket a gigantikus tárgyakat a rapanui nép tagjai több mint 17 kilométeren, dombos terepen át, fejlett technológia nélkül.

A válasz a moaiok különleges kialakításában rejlik. A 3D-modellezés kimutatta, hogy a szobrok előredőlő testtartása és D-alakú talpformája nem véletlen: ezek a jellemzők segítették a hintaszerű, jobbra-balra billegő mozgást, amelynek köszönhetően a szobrok saját súlyuk segítségével haladhattak előre. A kutatók egy 4,3 tonnás moai-replikát is építettek, és mindössze 18 ember 40 perc alatt 100 métert tudott vele megtenni.

A kutatók szerint a szigeten található ősi úthálózat is megerősíti az elméletet. Az utak 4,5 méter szélesek és enyhén homorúak, ami elegendő teret és stabilitást biztosíthatott a billegő szobroknak, írja az Interesting Engineering. Minden jel arra utal, hogy az őslakosok fokozatosan tisztították és építették tovább az útvonalakat, miközben a szobrokat mozgatták. Lipo szerint a helyiek