Az ismeretlen nyelven írt Rohonci kódexről a mai napig nem tudjuk, ki készítette
A Rohonci kódex azok közé a ritka kéziratok közé tartozik, amelyekről rengetegen hallottak már, mégis alig tudunk róluk biztosat. A könyv 448 oldalas, papírra írt kézirat, tele rövid sorokba rendezett, szabályosnak tűnő jelekkel és összesen 87 rajzzal. A baj csak az, hogy a szöveg nyelve és írásrendszere máig ismeretlen, így a kódexet a mai napig senkinek sem sikerült meggyőzően elolvasnia, nemhogy lefordítania.
A kódex először nagyjából a 19. század elején került képbe. Rohoncról kapta a nevét, ami egy nyugat-magyarországi település volt, ma pedig az osztrák Rechnitz. A kézirat ott volt egy főúri könyvtárban, majd 1838-ban Batthyány Gusztáv a teljes gyűjteményével együtt a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta. Ettől kezdve lett valódi közéleti és tudományos rejtély: kézbe vehető, kutatható, vitatható tárgy, amelyet generációk próbáltak megfejteni – írja az Open Culture.
A kézirat külseje egyszerre hívogató és zavarba ejtő. Oldalanként nagyjából 9–14 sor jel látható, a szöveg nagyon rendezett, mintha egy ismert rendszer szerint írták volna, mégis sokkal többféle jel fordul elő benne, mint amennyi bármelyik megszokott ábécéhez kellene. A jelek száma ráadásul attól függ, ki számolja, mert rengeteg változat és ritkán felbukkanó forma van, ezért felmerült, hogy nem betűírásról van szó, hanem szótagokra vagy fogalmakra épülő rendszerről. A szöveg iránya sem egyértelmű, de az oldalak tördelése alapján sokan valószínűnek tartják, hogy jobbról balra halad.
A rajzok látszólag kapaszkodót kínálnak, mégsem adnak egyetlen, biztos kulcsot. Sok jelenet bibliai hangulatú, keresztény motívumokkal, ugyanakkor felbukkan félhold és napjelkép is, és vannak katonai, világi jelenetek is. Ez a kevertség azért fontos, mert rögtön vitát nyit arról, hol és milyen közegben készülhetett a kódex.
A legkellemetlenebb kérdés mégis az, hogy egyáltalán milyen korú a kézirat. A vizsgálatok alapján valószínű, hogy velencei papírról van szó, amelyet a 16. században gyártottak. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a szöveg is akkor keletkezett: a papírt felhasználhatták jóval később is, és az is lehetséges, hogy egy korábbi anyagot másoltak át erre a papírra. A rajzok stílusa és részletei alapján több feltevés is született, a 16–17. századi eredet éppúgy felmerült, mint az a gyanú, hogy az egész egy későbbi hamisítvány.
A hamisításelméletnek külön története van. Már a 19. században felmerült, hogy a kódexet akár Literáti Nemes Sámuel is készíthette, akit több történelmi hamisítvánnyal is összefüggésbe hoztak. A gyanú azért ragadt rá könnyen, mert a Rohonci kódex egyszerre tűnik túl szabályosnak és túl megfejthetetlennek, és a 19. században volt divatja az ilyen, tudósokat próbára tevő különlegességeknek.
Olvasd el ezt is!