ősz hajú nők nevetnek egy asztalnál ülve
Fotó: Shutterstock

Miért őszülünk? − a tudósok rájöttek, mi áll a rettegett fehér hajszálak mögött

Az ősz haj az öregedés elkerülhetetlen velejárója. De vajon tudod-e, mi okozza e jelenséget?


A haj őszülésének esélye 30 éves kor után minden évtizedben 10-20%-kal nő. Melissa Harris, a Birminghami Alabamai Egyetem biológiaprofesszora szerint 61-65 éves korára az emberek 91%-ánál jelentkezik valamilyen mértékű őszülés − írja a Live Science.

Ez is érdekelhet: Tudósok rájöttek, miért őszülünk

De miért őszül meg a haj?

A haj, a bőr és a szem színe nagyrészt a melanin nevű pigmentek eredménye. A hajban kétféle melanin van: az eumelanin, amely a fekete, barna és szőke hajban található, és a fheomelanin, amely a vörös hajban van, a National Library of Medicine szerint.

A hajban lévő melanint a melanocitáknak nevezett sejtek termelik, amelyek a haj növekedése során fecskendezik be a pigmentet az egyes hajszálak szárába. Ezek a sejtek a szőrtüszők, a bőrön belüli, hajnövesztő struktúrák tövében helyezkednek el. A korral a melanociták száma csökken, ez pedig ősz hajszálakat eredményez, míg a melanin hiánya fehér hajhoz vezet.

A melanocitákat a melanocita őssejtek kis száma hozza létre a szőrtüszőben lévő niche-ben. A tudósok eddig úgy gondolták, hogy e sejtek egy hosszú távú csoportja folyamatosan szaporodik, hogy újabbakat termeljen magából, és e sejtek egy része időnként lefelé vándorol a szőrtüszőben, hogy melanocitákká érjen.

Miután a kutatók két éven át figyelték a melanocita őssejteket egerekben, a Nature folyóiratban 2023-ban megjelent tanulmány megállapította, hogy ezek a sejtek idővel valóban felfelé és lefelé vándorolnak a szőrtüszőben. Ahogy ezek a sejtek öregszenek, leállítják ezeket a vándorlásokat, ami kevesebb melanocitát és őszülő hajat eredményez.

Ha tovább olvasnál: Kiderült, melyik hajszínt tartják a legvonzóbbnak a férfiak

\u0151sz haj\u00fa n\u0151 mosolyog

Fotó: Shutterstock

Az egerekben a hajnövekedés aktív szakaszában a melanocita őssejtek a szőrtüsző alja felé vándoroltak, hogy melanocitákká érjenek. Meglepő módon a szőrnövekedés későbbi szakaszában a melanociták visszavándoroltak a szőrtüszőben lévő eredeti fülkéjükbe, ahol megfordították érésüket, és ismét őssejtekké váltak. Az egerekben ezek a sejtek legalább két évig, vagyis körülbelül a rágcsálók felnőttkori életének megfelelő ideig végeztékezt a jojó-ciklust.

A haj öregedésével azonban egyre kevesebb sejt vándorol vissza a réseibe. Ehelyett a szőrtüszőben rekednek, és nem tudnak többé melanocitává érni, sem őssejtként szaporodni.

Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy az ősz hajszálak a melanocita őssejtek számának csökkenéséből erednek. Az, hogy a hajszálaink inaktív melanocita őssejteket tartalmazhatnak, azt sugallja, hogy cél lehet a reaktiválás általi újrapigmentálás

− mondta Harris.

Jelenleg nem ismert más olyan őssejt, amely ilyen módon vándorolna oda-vissza és váltana érettséget. Ha felfedeznénk, hogyan lehetne célba venni ezt a rugalmas viselkedést, az segíthetne a melanoma, a rák egy veszélyes formájának kezelésében, amely a melanocita őssejtekből eredhet, mondta William Lowry, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem molekuláris, sejt- és fejlődésbiológia professzora.


A figyelmetekbe ajánljuk