Allexxandar/Shutterstock
augusztus 15., 2025  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Óriási gázfelhőt fedeztek fel a Földtől mindössze 300 fényévre

Amikor legutóbb az Északi Korona (Corona Borealis) csillagkép felé pillantottunk, aligha tűnt fel bármi különös. Pedig az égbolt e látszólag hétköznapi szegletében most óriási felfedezés született: a kutatók egy hatalmas molekulafelhőt azonosítottak, amelynek létezéséről eddig senki sem tudott.

Az újonnan azonosított Eos-felhő – amely a hajnal görög istennőjéről kapta a nevét – elképesztő méretű: mintegy 100 fényév átmérőjű, és kb. 5500 naptömegnyi hűvös gázt, főleg molekuláris hidrogént tartalmaz. Ez a felhő azért különösen érdekes, mert mindössze 300 fényévre található a Földtől – vagyis kozmikus léptékkel nézve szinte a szomszédunkban van. A hasonló molekulafelhőkben születnek a csillagok és a bolygók – az Eos azonban kivételes: meglepően meleg ahhoz, hogy új csillagok alakuljanak ki benne, és ezért nem is számít tipikus „csillagbölcsőnek”.

A felfedezés különlegessége, hogy ez a felhő eddig rejtve maradt a tudósok elől – ennek oka pedig az, hogy az ilyen molekulafelhők főleg hidrogéngázból állnak, a hidrogénmolekulák pedig szinte semmilyen észlelhető sugárzást nem bocsátanak ki. A kutatók éppen ezért általában a szén-monoxidot használják „nyomjelzőként”, mivel az könnyebben észlelhető – de mivel az Eos alig tartalmazott ilyet, sokáig senki sem vette észre.

A koreai STSAT-1 műhold ultraibolya-tartományban működő műszerei azonban másképp látnak: még az enyhe hidrogénsugárzást is képesek észlelni. Az adatokat 2003 és 2005 között gyűjtötték, de csak 2023-ban kerültek nyilvánosságra – a kutatók ezekben fedezték fel a különös, félhold alakú szerkezetet: ez lett később az Eos-felhő. A Rutgers Egyetem kutatója, Blakesley Burkhart így fogalmazott:

Az Eos felfedezése azért izgalmas, mert most először figyelhetjük meg közvetlenül, hogyan jönnek létre vagy tűnnek el ezek a hatalmas gázfelhők – és azt is, hogyan alakul át a csillagközi gáz és por csillagokká vagy akár bolygókká.

A tudósok szerint a felhő létrejötte és formája részben a Tejútrendszer egyik hatalmas, forró gázbuborékával, az Északi Poláris Hurokkal való kölcsönhatás eredménye lehet. A kutatások arra utalnak, hogy az Eos nemcsak eddig volt láthatatlan, de valószínűleg nem is fog új csillagokat létrehozni a jövőben – sőt, a következő néhány millió évben széthullik, ahogy a forró sugárzás lassan felbontja a benne lévő molekulákat, írja a Sky and Telescope.

A felfedezés azonban így is óriási jelentőségű, hiszen közelebb hoz bennünket annak megértéséhez, hogyan keletkeznek – és tűnnek el – a csillagközi felhők, amelyekből az univerzum építőkövei, a csillagok és bolygók születnek. A kutatócsoport tervei szerint még idén nyáron pályázatot nyújtanak be a NASA-hoz egy új küldetésre, melynek célja, hogy még jobban átlássák, hogyan jönnek létre, majd hogyan oszlanak szét a molekulafelhők.

Nyitókép: Allexxandar/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök