Tudjuk, hogy a COVID-vakcinák beadása a terhesség alatt biztonságos mind az anya, mind a gyermek számára. Most megtudtuk, hogy az anyai védőoltások a jelek szerint olyan védettséget biztosítanak a csecsemőknek, amely megóvja őket a fertőzéstől.
Ha egy terhes nő elkapja a COVID-ot, nagyon ritka, hogy a vírus a méhlepényen keresztül átjut a magzatba. Régóta ismert azonban, hogy az anya antitestjei átjuthatnak a méhlepényi gáton a csecsemőhöz, és a baba születése után az anyatejen keresztül is átadhatók. Ezért számos országban elterjedt, hogy a terhes nőket beoltják influenza és szamárköhögés ellen. Amikor az anya antitesteket ad át a gyermekének, ezt passzív immunitásnak nevezzük, és ezt az anyának a terhesség alatti védőoltás vagy fertőzés is létrehozhatja. Ez a COVID esetében is megtörténik, mint sok más betegség esetében. COVID-specifikus antitesteket találtak olyan nők köldökzsinórvérében, akik vagy elkapták a vírust, vagy a terhességük alatt beoltották őket, ami megerősíti, hogy ez az immunvédelem az anyáról a magzatra száll.
Ezeknek az antitesteknek a csecsemő számára az élet korai szakaszában jobb védelmet kell nyújtaniuk a COVID ellen. Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának új kutatása valóban erre utal. A kutatást 2021 júliusa és 2022 januárja között végezték. A vizsgálat 379 hat hónaposnál fiatalabb csecsemőt vizsgált, akiket kórházba vettek fel. Átlagosan két hónaposak voltak. A csecsemőket két csoportra osztották. Az elsőbe azok a csecsemők tartoztak, akik COVID-tünetekkel kerültek kórházba, és akiknek a vírustesztje pozitív volt. A második csoportba azok a csecsemők tartoztak, akiket COVID gyanújával vagy más okból vettek fel a kórházba, és akiknek a vírustesztje később negatív lett.
Az ilyen típusú vizsgálatot eset-kontroll vizsgálatnak nevezik, mivel az eseteket (a COVID-vírussal fertőzött csecsemőket) kontrollcsoporttal (COVID nélküli csecsemőkkel) párosítják. A kutatók ezután összehasonlították az egyes csoportok anyáinak oltási státuszát, hogy megállapítsák, a COVID-vírusos csecsemőknél nagyobb valószínűséggel volt-e oltatlan anya. Az összes vizsgált csecsemő anyja vagy nem volt beoltva, vagy két adag mRNS COVID vakcinát kapott. Ahhoz, hogy az oltott anyák jogosultak legyenek, a második adagot a terhesség alatt és több mint 14 nappal a szülés előtt kellett megkapniuk. A tudósok megállapították, hogy volt különbség. A COVID-ben szenvedő csecsemők mindössze 16 százalékának volt az anyja beoltott, míg a COVID-mentes csecsemők esetében az anyai oltottság aránya ennek kétszerese, 32 százalék, ami statisztikailag szignifikáns különbség, ami védőhatásra utal.
A COVID-pozitív csecsemők egy része intenzív osztályra került, és ezek közül 88 százalékuk anyja nem volt beoltva. A vizsgálatban meghalt egyetlen csecsemőnek nem volt beoltott anyja. A kutatók azt is vizsgálták, hogy van-e hatása annak, hogy a kétadagos oltáskúra a terhesség különböző szakaszaiban fejeződik be. A csecsemőket azokra osztották, akiknek az anyja a terhesség 21. hete előtt - tehát körülbelül a normál terhesség felénél - kapta meg a második oltást, és azokra, akik ezt követően kapták meg. Úgy tűnik, hogy a terhesség második felében kapott második vakcinaadag nagyobb védelmet jelentett a baba számára, de a vizsgálat ezt nem tudta bizonyítani, mivel statisztikailag nem volt elég erős. Más szóval a kutatóknak további kutatásokat kellene végezniük nagyobb számú csecsemővel, hogy biztosak lehessenek abban, hogy van összefüggés az oltás időzítése és a fertőzés között.
(Forrás: ScienceAlert)
