Egy kutatás szerint az oltások javíthatják a hosszú Covid-tüneteket az oltatlanok körében is.
A Covid elleni védőoltás csökkenti a hosszú Covid kialakulásának kockázatát, míg a jelenlegi szenvedők a tünetek javulását tapasztalhatják a beoltás után, derül ki az Nagy-Britannia Egészségbiztonsági Ügynökségének átfogó felülvizsgálatából. A gyors tájékoztató 15 brit és nemzetközi tanulmány adatait gyűjtötte össze, amelyeknek körülbelül a fele azt vizsgálta, hogy a Covid elleni védőoltás véd-e a hosszú Covid kialakulása ellen, ha valaki még soha nem volt fertőzött, míg a többi az oltás hatását vizsgálta azoknál, akik már hosszú Covidban szenvedtek.
A kutatás megállapította, hogy a vírus eleve elkerüléséből származó előnyök mellett azoknál, akik mégis elkapják a vírust, kisebb valószínűséggel alakul ki hosszú Covid, ha egy vagy két adag oltást kaptak, mint a nem beoltott személyeknél. A két tanulmány szerint, amelyek az egyéni hosszú Covid-tüneteket mérték, a teljesen beoltottaknál kisebb valószínűséggel jelentkeztek közép- vagy hosszú távú tünetek, például fáradtság, fejfájás, gyengeség a karokban és lábakban, tartós izomfájdalom, hajhullás, szédülés, légszomj, szaglásvesztés vagy a tüdő hegesedése, mint a nem beoltottaknál.
Bizonyítékok vannak arra is, hogy a hosszú Covidban szenvedő, nem oltott embereknél, akiket később beoltottak, átlagosan csökkentek a hosszú Covid-tünetek, vagy kevesebb hosszú Covid-tünetük volt, mint azoknak, akik oltatlanok maradtak, áll a felülvizsgálatban. Voltak azonban olyanok, akik az oltás után romló tünetekről számoltak be - tette hozzá a jelentés.
Az egyik elmélet szerint a védőoltás segíthet a szervezetben maradt vírustartalékok, illetve a folyamatos gyulladást kiváltó vírusdarabkák kiürítésében. Egy másik lehetőség, hogy az oltás újra egyensúlyba hozza az immunválaszt azoknál az egyéneknél, akiknek a tüneteit autoimmun jellegű folyamatok okozzák - ez is magyarázatot adhat arra, hogy néhány ember miért számol be rosszabb tünetekről az oltás után.
(Forrás: Guardian)