Kutatók most fedeztek fel egy eddig ismeretlen folyamatot, amely értelmet ad a növények titkos döntéseinek, amikor szén-dioxidot bocsátanak vissza a légkörbe.
Ha visszagondolsz a középiskolai biológiára, talán emlékszel, hogy a fotoszintézis során a növények cukrot vagy szacharózt állítanak elő. A növény jellemzően többlet szacharózt állít elő, egy része elraktározódik, más része lebomlik. Ezt nevezik citromsav (vagy trikarbonsav) ciklusnak, és ez ugyanolyan fontos az élet szempontjából.
E ciklus részeként a tizenkét szénatomot tartalmazó szacharózt hat szénatomos glükózzá bontják. Ezután a glükóz három szénatomos piruváttá bomlik. A piruvát energetikai célú felhasználásakor hulladékként szén keletkezik, ezért a növényben ezen a ponton születik meg egy úgynevezett titkos döntés, amire most jöttek rá kutatók.
A felfedezés egy klasszikus növényi modellorganizmuson, a sáskafélék (Arabidopsis thaliana) nevű növényen végzett munka során jött létre. A Nyugat-Ausztráliai Egyetem növénymolekuláris kutatói C13-mal (egy szénizotóppal) jelölték meg a piruvátot, hogy nyomon követhessék, hová mozdul el a citromsavciklus sorá.
Azt találták, hogy a különböző forrásokból származó piruvátot különbözőképpen használják fel. Ez azt jelenti, hogy a növény valóban nyomon tudja követni a piruvát forrását, és ennek megfelelően tud cselekedni: vagy felszabadítja, vagy megtartja más célokra.
A csapat szerint ez a döntési képesség megtöri a biokémia szokásos szabályait, ahol jellemzően minden reakció versenyben zajlik, és a folyamatok nem szabályozzák, hogy a termék hová kerül. Bár a növények a természet csodálatos CO2-raktárai - csak az erdők mintegy 400 gigatonna szén-dioxidot tárolnak -, a növények által felvett CO2 nem minden molekulája marad meg.
A növények által felvett szén-dioxid mintegy fele visszakerül a légkörbe. Ha a növényeket rávehetnénk arra, hogy egy kicsit több szén-dioxidot tároljanak ebben a folyamatban, az lenyűgöző módon segíthetne az éghajlatváltozással kapcsolatos problémáinkon.
(Forrás: ScienceAlert)
