A NASA keményen dolgozik egy csendes szuperszonikus sugárhajtású repülőgép és egy elektromos repülőgép kifejlesztésén az X-repülők sorozat részeként. A NASA X-57 Maxwell és X-59 QueSST repülőgépei a földi tesztek befejezése után egyre közelebb kerülnek az első tesztrepülésekhez.
Az űrkutatási hivatal az X-programot 1944-ben indította útjára, hogy nagysebességű repülőgépekkel kapcsolatos kutatásokat folytasson. A sorozat számos repülési elsőséget ért el, többek között a sebesség- és magassági korlátok áttörésével, új anyagok és meghajtási rendszerek alkalmazásával, valamint hiperszonikus repülőgépek kifejlesztésével.
Az X-57-es program 2016-ban indult el a NASA Scalable Convergent Electric Propulsion Technology Operations Research Project (SCEPTOR) részeként. A betűszó lényegében az elektromos motorokkal hajtott, alacsony károsanyag-kibocsátású repülőgépek fejlesztését jelenti. A Maxwell-t – amelynek alapját egy olasz Tecnam P2006T adja – tavaly alakították át elektromos repülőgéppé úgy, hogy a hagyományos Rotax motorokat két, a Joby Aviation által gyártott elektromos motorra cserélték le.
A Maxwell befejezte a földi teszteket, és a következő hónapokban végrehajtja első repülését a NASA Armstrong Repüléskutató Központja fölött. Két évtized óta ez lesz az első személyzettel felszerelt X-repülő.
Az X-57-es projekt már most is jelentősen hozzájárult az elektromos repülőgép-hajtás területéhez, mint kezdeti úttörő. [A projekt] olyan tudásbázist épít ki, amely befolyásolja az ipari szabványokat és hozzájárul a jövőbeli elektromos járműdemonstrációkhoz
– mondta Heather Maliska, az X057-es projekt vezetője egy nyilatkozatban.
A NASA X-59 QueSST szuperszonikus sugárhajtóműve szintén az ütemterv szerint halad. Visszatért a Lockheed Martin Skunk Works létesítményébe a kaliforniai Palmdale-be, miután a texasi Fort Worthben stresszteszteket végeztek rajta. A repülőgép egy modellje nemrégiben Japánban is befejezte a szélcsatorna-teszteket. A prototípus első tesztjére várhatóan jövőre kerül sor.
A 2018-ban bejelentett QueSST-projekt a NASA kísérlete a szuperszonikus repülőgépek hangrobbanásainak csökkentésére. A bumm akkor történik, amikor a repülőgép túllépi a hangsebességet. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy a szuperszonikus repülőgépek elvesztették a szabályozók kegyét, miután a Concorde az 1970-es években kereskedelmi forgalomba állt. A NASA azonban azt tervezi, hogy a QueSST törzsének módosításával és orrának meghosszabbításával enyhíti a robbanásszerű hang erejét.
A Concorde maximális hangereje 105 decibel volt, ami gyakorlatilag egy mennydörgésnek felel meg. A NASA szerint az X-59 boomjának körülbelül 75 decibelesnek kell lennie, és a hangot inkább „puffanásnak", mint bummnak írják le.
Ha a végleges prototípus elkészül, az X-59-esben lesz hely egy pilótának, de várhatóan nem kerül kereskedelmi forgalomba. Az X-57-eshez – és a legtöbb X-repülőhöz hasonlóan – az X-59-est is úgy tervezték, hogy továbbadja a felfedezéseit a repülési ipar számára, tehát nem szándékoznak új repülőgéptípust bevezetni a piacra.
Forrás: Robb Report
