Egy új tanulmány szerint a felnőtt méhek élettartama az elmúlt 50 évben közel 50 százalékkal csökkent.
A méhek európai vörös listája szerint a vadon élő méhfajok közel minden tizedik faját a kihalás fenyegeti. A jövőnk összefonódik a méhekkel: nélkülük és más beporzók nélkül nem tudnánk megtermelni a legtöbb növényt, amelytől élelmezésünk függ.
Ez a kutatás segíthet megmagyarázni a méhcsaládok nagyarányú pusztulását az elmúlt évtizedekben. A méhpusztulás különösen súlyos volt az USA-ban 2006-2007 telén, amikor egyes kereskedelmi méhészek elvesztették méhcsaládjaik 90 százalékát.
Ez is érdekelhet: Tudósok szerint az egész tápláléklánc elkezdett összeomlani
De megmagyarázhatatlanul magas méhcsaládpusztulásról számoltak be Kanadában, Ausztráliában, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svájcban, Németországban, Finnországban és Lengyelországban is. A 2012-13-as hideg télen az Egyesült Királyságban a méhcsaládok 29 százaléka pusztult el.
A szerzők, Anthony Nearman és Dennis van Engelsdorp a Marylandi Egyetemről matematikai modellezéssel mutatták ki, hogy a méhek alacsonyabb várható élettartama tömeges kolóniapusztuláshoz vezethet.
Tanulmányuk szerint 1969 óta az Egyesült Államokban a méhek élettartama a 34 napos átlagról mindössze 18 napra csökkent.
A szerzők a kaptárakból kivett és ketrecben tartott munkaméheket vizsgálták, nem a vadméheket, ami befolyásolhatta eredményeiket. De még így is nagyon aggasztó, ami történik. A szerzők úgy vélik, hogy a modern mézelő méheknél nagyobb gyakorisággal fordulhat elő olyan betegség, mint a torz szárnyú vírus, amely a 40 évvel ezelőtti felfedezése óta egyre gyakoribbá vált, a kórokozó vektorának, a varroa atkának a globális elterjedése miatt. A modern méheket gyengíthetik a növényvédő szerek új generációi is, amelyek 50 évvel ezelőtt még nem léteztek.
Ha tovább olvasnál: A klímaváltozás eldeformálja a méheket
Fotó: Shutterstock
Már a méhek lárváinak adott virágpor is gyakran peszticidekkel szennyezett. Ez tovább ronthat a helyzeten, mivel a neonikotinoidoknak nevezett, rendkívül mérgező növényvédő szerek kis dózisának kitett méhek ellenálló képessége csökken a betegségekkel szemben. A szerzők másik magyarázata szerint a méhek génjei is megváltozhattak. A méhek élettartama a génjeikhez kötődik.
A mesterséges (méhészek által végzett) vagy természetes szelekció a rövidebb élettartamú méheknek kedvez.
A méhekre már most is sokféle nyomás nehezedik. A Bristoli Egyetem 2022 novemberében közzétett tanulmánya szerint a műtrágyák megváltoztatják a növények elektromos mezejét, ami megváltoztatja a méhek virágérzékelését, és elriasztja őket a virágok látogatásától. A méhek élőhelye pedig eltűnőben van. Az 1930-as évek óta a vadvirágos rétek 97 százaléka tűnt el az Egyesült Királyságban, mivel a mezőgazdaság intenzívebbé vált.
Az új tanulmány azonban több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Az adatok ketrecekben tartott munkásméhek csoportjain alapulnak. Ezt a módszert gyakran használják a stresszorok (például a növényvédő szerek) méhekre gyakorolt hatásainak tanulmányozására. Az ilyen jellegű kísérletek során a kutatók általában kontrollcsoportokat állítanak fel ugyanabban az időben és azonos körülmények között.
Nearman és van Engelsdorp számos ilyen, 1969 óta az Egyesült Államokban végzett vizsgálat kontrollcsoport adatait használták fel. Ez a jelentésük egyik gyenge pontja, hiszen nem tudják garantálni, hogy a laboratóriumi körülmények 1969 óta változatlanok maradtak. Bármi, ami az elmúlt 50 év során megváltozott, magyarázatot adhat a hosszú élettartam csökkenésére.
A méhek várható élettartamának csökkenése a beporzás csökkenését jelenti. A méhek és más beporzó rovarok nélkülözhetetlenek a világszerte termesztett növények 75 százalékának jó terméséhez. A vadon élő növények mintegy 80 százalékát is ők porozzák be.
Forrás: Science Alert
