A Marsot idén májusban megrázó hatalmas rengés legalább ötször nagyobb volt, mint a korábbi rekordtartó – derült ki egy új kutatásból.
Egyelőre nem világos, hogy mi volt a rengés forrása, de mindenképpen különös jelenség volt. Amellett, hogy ez volt a legerősebb rengés, amelyet eddig a Marson regisztráltak, a jelenség rekordhosszúságú ideig tartott: az esemény 10 órán keresztül rázta a vörös bolygót.
A szóban forgó rengés által felszabaduló energia megegyezik az összes eddigi marsi rengés összesített energiájával. És bár az esemény több mint 2000 kilométerre volt, az InSight által rögzített hullámok olyan nagyok voltak, hogy szinte teljesen eltelítették a szeizmométerünket
– mondja John Clinton, a svájci Svájci Szövetségi Technológiai Intézet szeizmológusa.
Egy új elemzés – amely a Geophysical Research Letters című szaklapban jelent meg – a rengés erősségét 4,7-esre datálta. A korábbi rekordot egy 2021 augusztusában észlelt 4,2-es erősségű rengés tartotta.
Ez is érdekelhet: A Mars legnagyobb holdja hamarosan darabjaira szakad
Földi mércével mérve ez talán nem hangzik komoly dolognak, hiszen a bolygónkon a valaha mért legerősebb rengés 9,5 körüli erősségű volt. De egy olyan planéta esetében, amelyet szeizmikusan inaktívnak hittek – amíg a NASA InSight szondája 2019 elején el nem kezdte megfigyelni a belsejét –, ez lenyűgöző felfedezésnek minősül.
Bár a Marsnak és a Földnek sok a közös vonása van, akad néhány kulcsfontosságú különbség is. A Marsnak nincsenek tektonikus lemezei, és nincs összefüggő, globális mágneses mezeje sem, amit gyakran annak jeleként értelmeznek, hogy a vörös bolygó belsejében nem sok minden történik, mivel a Föld mágneses mezeje az elméletek szerint a belső termikus konvekció eredménye.
Az InSight felfedte, hogy a Mars szeizmikus értelemben közel sem olyan csendes, mint azt korábban feltételeztük. Nyikorog és dübörög, ami vulkáni tevékenységre utal a Cerberus Fossae nevű régió alatt, ahol az InSight leszállóegység guggol, és a bolygó rejtett belsejét figyeli.
De nemcsak a belső réteg meghatározása miatt figyelik a marsrengéseket. Az, ahogyan a szeizmikus hullámok terjednek a bolygó felszínén és felszínén keresztül, segíthet feltárni a bolygó belsejének sűrűségváltozásait. Más szóval, ezek segítségével rekonstruálható a bolygó szerkezete.
Ezt általában itt a Földön végzik, de az InSight által rögzített több száz rengés lehetővé tette a tudósok számára, hogy a Mars belsejének térképét is elkészítsék.
A májusi rengés lehet, hogy csak egy szeizmikus esemény volt, de úgy tűnik, komoly jelentőséggel bír.
Először sikerült azonosítanunk a kéreg és a felső köpeny mentén mozgó felszíni hullámokat, amelyek többször is körbejárták a bolygót
– mondja Clinton.
A Geophysical Research Letters két másik, különálló tanulmányában tudóscsoportok elemezték ezeket a hullámokat, hogy megpróbálják megérteni a marsi kéreg szerkezetét, azonosítva az üledékes kőzetek régióit és a kéreg belsejében lévő lehetséges vulkáni tevékenységet.
De magával a rengéssel kapcsolatban is van még tennivaló. Először is, az eseményt a Cerberus Fossae régió közelében észlelték, de nem onnan eredt, és nem lehetett semmilyen nyilvánvaló felszíni jellegzetességhez kötni. Ez azt sugallja, hogy egy rejtélyes, földkéreg alatt rejtőző valamivel állhat összefüggésben.
Másodszor, a marsrengések általában vagy magas, vagy alacsony frekvenciájúak, az előbbit gyors, rövid rengések, az utóbbit pedig hosszabb, mélyebb, nagyobb amplitúdójú hullámok jellemzik. Ez a rengés mindkét frekvenciatartományt ötvözte, és a kutatók nem értik, hogy mi lehet ennek az oka. Lehetséges azonban, hogy a korábban rögzített, külön-külön elemzett magas és alacsony frekvenciájú marsrengések ugyanannak a szeizmikus eseménynek a részei.
Ez azt jelentheti, hogy a tudósoknak újra kell gondolniuk, hogyan értelmezik és elemzik a marsrengéseket.
Forrás: Science Alert
