Majomhimlő.

Drasztikus intézkedést hozhat a WHO a majomhimlő terjedése miatt

Az Egészségügyi Világszervezet szerdán közölte, hogy újra összehívja majomhimlő-szakértőit, hogy eldöntsék, a súlyosbodó járvány globális közegészségügyi vészhelyzetnek – ez a legmagasabb riasztási szint – minősül-e.


Tedros Adhanom Ghebreyesus, az ENSZ egészségügyi ügynökségének főigazgatója közölte, hogy másodszor is összehívja a majomhimlővel foglalkozó sürgősségi bizottságot, mivel 58 országban már több mint 6000 megbetegedést jelentettek.

Május eleje óta a majomhimlő-fertőzések megugrását jelentették azokon a nyugat- és közép-afrikai országokon kívül, ahol a betegség már régóta endémiás fázisban van.

Június 23-án a WHO összehívott egy sürgősségi szakértői bizottságot, hogy eldöntse, a majomhimlő úgynevezett nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek (PHEIC) minősül-e – ez a legmagasabb riasztási fokozat, amelyet a WHO kiadhat. A többség azonban úgy találta, hogy a helyzet még nem lépte át ezt a küszöböt.

A csapataim követik az adatokat. Azt tervezem, hogy újra összehívom a vészhelyzeti bizottságot, hogy naprakészen tájékoztassam őket a majomhimlőjárvány jelenlegi járványtanáról és alakulásáról, valamint az ellenintézkedések végrehajtásáról. Összehívom őket a július 18-i héten, vagy ha szükséges, hamarabb is

– mondta Tedros.

Tedros szerint Európa a járvány jelenlegi epicentruma, ahol idén a majomhimlős esetek több mint 80 százalékát regisztrálták. Afrikában pedig olyan országokban is megjelennek fertőzöttek, amelyek korábban nem voltak érintettek, és olyan helyeken is rekordszámú esetet regisztráltak, ahol korábban már volt tapasztalat a majomhimlővel kapcsolatban.

A WHO szerint a legtöbb majomhimlő-fertőzést eddig a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő, fiatal korú, főként városi területeken élő férfiaknál észlelték.

A majomhimlő szokásos kezdeti tünetei közé tartozik a magas láz, a duzzadt nyirokcsomók és a hólyagos, bárányhimlőszerű kiütés.

A kezdeti esetek járványtani szempontból nem kapcsolódtak olyan területekhez, amelyeken korábban már jelentettek majomhimlőt, ami arra utal, hogy a fel nem fedezett fertőzés már jó ideje fennállhatott.

A WHO jelenlegi, a terjedés megfékezésére irányuló terve az érintett népességcsoportok tudatosságának növelésére, valamint a biztonságos viselkedés és a védekezési intézkedések ösztönzésére összpontosít.

Forrás: Science Alert

A figyelmetekbe ajánljuk