A majomhimlő sokkal gyorsabban mutálódott, mint ahogy azt várták, és valószínűleg egy felgyorsult evolúciós időszakon ment keresztül – állítja egy új tanulmány.
A vírus – amely 48 országban több mint 3500 embert fertőzött meg azóta, hogy májusban Afrikán kívül észlelték – több tucat új mutációnak köszönhetően még fertőzőbb lehet. Összesen 50 olyan új mutációt hordoz a vírus, amelyet a 2018 és 2019 között észlelt korábbi törzsekben nem lehetett látni – derül ki a Nature Medicine című folyóiratban június 24-én közzétett új tanulmányból.
A tudósok általában nem számítanak arra, hogy a majomhimlőhöz hasonló vírusok évente egy-két mutációnál többet nyernek – jegyezték meg a tanulmány szerzői.
A majomhimlő egy ritka betegség, amely a virológusok szerint természetes módon majmokban és rágcsálókban keringhet. Az ortopoxavírus ugyanabba a családba és nemzetségbe tartozik, mint a himlőt okozó variola vírus, és általában nem terjed Nyugat- és Közép-Afrikán kívül.
Idén azonban a betegség első széles körű kitörése Afrikán túlra is átterjedt, ami meglepte a tudósokat, és arra késztette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy fontolóra vegye, hogy a járványt globális egészségügyi vészhelyzetnek minősítse.
A STAT szerint a majomhimlő vírustörzsek két kládba, vagy vonalba sorolhatók, amelyek a nyugat-afrikai és a kongó-medencei kládok néven ismertek. Az egyes kládokba tartozó vírusok különböző halálozási arányt mutatnak; a nyugat-afrikai klád nagyjából 1 százalékos halálozási arányt eredményez, míg a Kongó-medencei klád a becslések szerint a megfertőzöttek 10 százalékát öli meg.
Úgy tűnik, hogy a folyamatban lévő járványt a nyugat-afrikai klád irányítja – jelentette a STAT.
A majomhimlő, mint nagy, kettős szálú DNS-vírus, sokkal inkább képes a replikációs hibák kijavítására, mint egy RNS-vírus, például a HIV, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi majomhimlő-törzsnek valójában csak egy maroknyi mutációt kellett volna felhalmoznia, mióta 2018-ban elkezdett keringeni.
De miután 15 majomhimlő vírusmintából DNS-t gyűjtöttek, és rekonstruálták a genetikai információikat, a kutatók megállapították, hogy a valós mutációs ráta hat-tizenkétszer nagyobb, mint amire számítottak.
Történetileg a majomhimlő emberről emberre nyílt bőrsérülésekkel, testnedvekkel, fertőzött anyagokkal vagy a levegőbe köhögött légzőszervi cseppekkel való szoros bőrkontaktus révén terjed.
Az új fertőzések példátlan gyorsasága azonban arra utalhat, hogy valami megváltozott abban, ahogy a vírus megfertőzi a gazdatesteket.
A kutatók által azonosított mutációk közül sok olyan variáns is árulkodó nyomokat hordoz, amelyek arra utalnak, hogy a vírusnak az emberi immunrendszerrel, különösen az APOBEC3 nevű vírusellenes enzimcsaláddal való érintkezése miatt alakulhattak ki. Ezek az enzimek úgy támadják a vírusokat, hogy hibákra kényszerítik őket a genetikai kódjuk másolásakor, ami általában a vírus szétesését okozza.
Néha azonban a vírus túléli a találkozást, és egyszerűen felvesz néhány mutációt a genetikai kódjában – írja a STAT. Lehetséges, hogy az ilyen jellegű csaták többször is megtörténtek, és a vírus rövid idő alatt sok mutációt vett fel – vélekedtek a kutatók.
A vírus mutációs rátája 2018-ban felgyorsult, és több magyarázat is van arra, hogy miért tette ezt.
- Lehetséges, hogy a vírus azóta is alacsony szinten kering az emberekben, és az enzimekkel vívott harcai során rengeteg új mutációt szedett fel.
- Az is lehet, hogy a vírus már jó ideje észrevétlenül terjedt az állatok között a nem endémiás országokban, majd idén hirtelen visszaugrott az emberekre.
- Ezek mellett az a forgatókönyv is szóba jöhet, miszerint miután 2017-ben egy majomhimlőjárvány kitört Nigériában, a vírus főként az afrikai országokban terjedt el, gyorsan fejlődött, miközben a kisebb közösségek között mozgott, mielőtt idén újra felbukkant volna a nem endémiás országokban.
A neve ellenére a majomhimlő leggyakrabban rágcsálóktól terjed az emberre, amelyek közül az afrikai kötélmókusok, a csíkos egerek, az óriáspatkányok és az ecsetfarkú sündisznók azok a fajok, amelyekről a Betegségmegelőzési és Betegségügyi Központok szerint azt feltételezik, hogy a betegség fő rezervoárjai.
A majomhimlő utoljára 2003-ban terjedt el ennyire az Egyesült Államokban, amikor 71 ember fertőződött meg a nyugat-afrikai kláddal, miután egy Ghánából Texasba behozott szállítmány fertőzött gambiai erszényes patkányok átadták a betegséget a helyi prérikutyáknak.
A majomhimlő közvetlen kezelését még nem tesztelték, de az orvosok vírusellenes gyógyszereket és a himlőoltással immunizált emberektől vett antitesteket adnak a betegeknek.
Forrás: Science Alert
