A tesztelés, a vakcinázás és a kontaktok nyomon követése megfékezheti a vírust Európában és Észak-Amerikában - hacsak az önelégültség nem engedi, hogy a vírus eluralkodjon.
Bár a vírus szerencsére még nem okozott haláleseteket, a tudósok aggódnak egyfajta önelégültség miatt, és egyesek szerint az egészségügyi hatóságoknak még sokkal többet kell tenniük annak érdekében, hogy a majomhimlő ne váljon visszatérő közegészségügyi problémává. A modellek egyik problémája például az, hogy nem veszik figyelembe a vakcinával kapcsolatos bizonytalanságot. Egy májusban közzétett jelentés szerint az Egyesült Királyságban 107 közösségi kontaktból csak 15-en, 245 egészségügyi dolgozóból pedig 169-en választották a majomhimlő elleni védőoltást az esetleges expozíciót követően.
Szakértők szerint sokkal egyértelműbb üzenetekre és oktatásra van szükség az egészségügyi dolgozók számára, amikor a védettség megszerzésének és a gyanús esetek gyors kezelésének fontosságáról van szó. Emellett sürgősen szükség van gyorsabb diagnosztikai tesztek kifejlesztésére, valamint arra, hogy az egészségügyi dolgozókat országszerte diakészletekkel és fényképekkel lássák el, hogy gyorsan azonosítani tudják a feltételezett eseteket. Fontos lesz a vírus által különösen veszélyeztetett alcsoportokkal való kommunikáció és a védőoltások felajánlása is. A jelenlegi adatok azt sugallják, hogy ezek közé tartoznak az egészségügyi dolgozók és a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak (MSM).
A probléma a sok ismeretlenben rejlik, amikor meg kell jósolni, hogy mi bontakozhat ki. Még mindig nem tudjuk, hogy a jelenlegi törzs átvihető-e, hogy a szexuális érintkezésen kívül más módon is terjed-e, és hogy tünetmentes emberek is átvihetik-e a vírust. Szerinte ezen alapvető kérdések némelyike még néhány hétre van attól, hogy megoldódjon, míg az olyan nagyobb kérdések, mint például az, hogy a vírus hogyan hathat az immunhiányos emberekre, valamint a fertőzés lehetséges hosszú távú következményei továbbra sem ismertek. A tudósok arra is figyelmeztetnek, hogy a kormányoknak nem szabad túlságosan a jelenlegi képre összpontosítaniuk, mivel a majomhimlő jelentette kockázatok sokkal inkább hosszú távúak.
Ha nem sikerül kiirtani a vírust, és az tovább terjed, akkor előbb-utóbb elérheti az immunhiányos embereket is. És bár a majomhimlő, amely DNS-vírus, stabilabb és kevésbé hajlamos új variánsok kialakítására, mint az olyan RNS-vírusok, mint a SARS-CoV-2, ha olyan embereket fertőz meg, akik immunhiányosak, akkor lehetősége lehet olyan mutációkat szerezni, amelyek fertőzőképesebbé vagy virulensebbé tehetik. Ennek oka, hogy a legyengült immunrendszerrel rendelkező emberek - például szervátültetésen átesett vagy rákos betegek, akik immunszuppresszánsokat kapnak - nehezebben tisztítják ki a fertőzéseket, így a vírusoknak van idejük alkalmazkodni az emberi szervezethez.
A másik kockázat az, hogy a majomhimlő átkerül az emberről más fajokra, és így meghonosodik Észak-Amerika és Európa állatpopulációiban, ahogyan ez már megtörtént Afrika azon részein, ahol endémiás. Ez a nyugati világban szinte lehetetlenné tenné a betegség felszámolását. Annak érdekében, hogy pontosan meghatározzák, mennyire széles körben terjed a jelenlegi járvány, az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy a majomhimlőt bejelentési kötelezettség alá tartozó betegséggé nyilvánítja, ami azt jelenti, hogy minden egészségügyi szakembernek és laboratóriumnak, amely gyanús eseteket észlel, riasztania kell az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynökségét (UKHSA). További kihívások állnak előttünk. Mivel a vírust már kapcsolatba hozták az MSM közösséggel - bár úgy gondolják, hogy minden szexuális hálózaton keresztül képes terjedni -, a tudósok szerint az egészségügyi tisztviselőknek egyértelműen kommunikálniuk kell majd a nyilvánossággal, hogy elkerüljék a majomhimlő megbélyegzését.
Ha az oltóanyagokat célzottan, kiválasztott alcsoportok számára kezdik bevezetni, és a betegség stigmatizálódik, az gátolhatja a kapcsolatfelkutatási erőfeszítéseket, amitől a járványügyi szakemberek attól tartanak, hogy ez már most is megtörténik. Kérdések merülnek fel az egészségügyi ellátórendszerek kapacitásával kapcsolatban is, amelyek már így is kimerültek és a végsőkig feszültek a Covid-19 igényei miatt, és hogy van-e kapacitásuk a majomhimlőre való reagálás fokozására. Bár a tudósok szerint van ok az optimizmusra - és az elkövetkező hetekben és hónapokban meglátjuk, hogy az új esetek száma csökkenni kezd-e -, létfontosságú, hogy komolyan vegyék a folyamatban lévő járványt, mielőtt a vírus túlságosan meghonosodik a társadalomban.
(Forrás: Wired)
