A városi légszennyezés egyértelműen depressziót okozhat – figyelmeztet egy európai jelentés
A levegőszennyezésről általában a légúti vagy szív- és érrendszeri betegségek kapcsán esik szó. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss jelentése azonban arra figyelmeztet: a környezeti szennyezés a mentális egészséget is befolyásolhatja, és kapcsolatba hozható a depresszióval, a szorongással és más pszichés problémákkal.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint Európában többféle környezeti hatás is hozzájárulhat a mentális zavarok kialakulásához. A jelentés külön kiemeli a levegőszennyezést, a zajterhelést és a különböző vegyi anyagoknak való kitettséget.
A kutatások egyre következetesebb kapcsolatot mutatnak a szennyezett levegő és a depressziós tünetek között. A jelentés szerint különösen a finom szálló por (PM2.5) és a nitrogén-dioxid (NO₂) koncentrációja lehet fontos tényező. Ezek az anyagok elsősorban a nagy forgalmú városi környezetben fordulnak elő magasabb koncentrációban.
A szakértők a vegyi szennyezések szerepére is felhívják a figyelmet. Az olyan anyagok, mint az ólom vagy bizonyos hormonrendszert befolyásoló vegyületek – az úgynevezett endokrin károsítók – különösen a fejlődés korai szakaszaiban növelhetik a mentális problémák későbbi kockázatát.
A zajszennyezés szintén fontos tényező lehet. A légi- és közúti forgalomból származó tartós zajterhelés több kutatás szerint összefüggésbe hozható a depresszió és a szorongás emelkedett kockázatával, különösen az érzékenyebb csoportok körében. Az EEA hangsúlyozza, hogy a környezetszennyezés csökkentése a mentális egészség szempontjából is jelentős előnyökkel járhat. A „zéró szennyezés” célkitűzések felé tett előrelépések egyszerre javíthatják a lakosság fizikai és pszichés jóllétét.
A jelentés arra is rámutat, hogy a természetközeli megoldások – például a zöldterületek bővítése vagy a természetben töltött idő – bizonyítottan csökkenthetik a stresszt, a szorongást és a depressziót, miközben javítják az általános közérzetet. Ahogy a ScienceAlert is említi, a mentális zavarok súlya Európában jelentős: az EEA adatai szerint 2023-ban ezek jelentették az EU-ban a hatodik legnagyobb egészségügyi terhet, és a nyolcadik leggyakoribb halálok közé tartoztak.
Olvasd el ezt is!