koronavírus minta kenet

A wuhani piac délnyugati oldalán árult vadállatok voltak a COVID-19 járvány legvalószínűbb forrásai – állítja egy 18 nemzetközi tudósból álló csoport.


Bár még folyamatosan folynak a különféle kutatások, úgy tűnik, hogy van egy tucatnyi közvetett bizonyíték, amely statisztikailag nagyon valószínűtlen lenne a járvány kitörésének epicentrumában lévő wuhani piacok nélkül.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-es missziós jelentése szerint összesen 174 ember kapta el a SARS-CoV-2 vírust a járvány legelső napjaiban, 2019 decemberében. Közülük 155 embernek pedig tudni lehetett a lakó- és munkahelyének címét.

A Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy ezeknek a személyeknek a többsége a Jangce folyó nyugati partjának közelében élt, ahol a hírhedt wuhani piacok találhatók.

Amikor a fertőzött csoportot összehasonlították a Wuhanban élő azonos korú lakossággal, a kutatók azt találták, hogy a fertőzöttek sokkal közelebb éltek a wuhani piachoz, mint ahogyan azt pusztán a véletlen alapján várnánk.

A 2020 januárja előtt a koronavírussal kórházba került emberek mintegy 66 százaléka közvetlenül érintkezett a wuhani piacokkal.

Ha a fertőzés forrása a vásár lenne, akkor a közelben élők nagyobb kockázatnak lennének kitéve, mint a város távolabbi részein élők. Ugyanis ők csak akkor kaphatnák el nagyobb valószínűséggel a COVID-19-et, ha véletlenül ellátogatnának a piacokra vagy ott dolgoznának, az adatok pedig pontosan erre utalnak.

A wuhani piacon élő egzotikus állatokat árultak az első megbetegedések idején. Bár akkoriban egyik jószágot sem vizsgálták SARS-CoV-2-re, a kínai hatóságok 2020 januárjában 585 környezeti mintát vett a piac felületeiről. Majd egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte, hogy a piacon belül pontosan hol vették a pozitív SARS-CoV-2 mintákat, és összefésülték azokkal a helyekkel, ahol az emberek megfertőződtek.

Térbeli elemzésük szerint a pozitív felszíni minták a piac délnyugati sarkában koncentrálódott, ugyanazon a területen, ahol az árusok olyan élő emlősöket árultak, amelyek potenciálisan koronavírust hordozhadtak, beleértve a nyestkutyákat, sertésborzokat és vörös rókákat.

A pozitív SARS-CoV-2 minták közül ötöt egyetlen élő emlősöket árusító standtól vettek 2019 végén

– írják a kutatók.

(Worobey et al./Science/CC BY)

A pozitív mintákat olyan ketrecekből, kocsikból és fagyasztóládákból vették, amelyek szorosan kapcsolódtak az élő emlősök kereskedelméhez.

Ezek a legmeggyőzőbb és legrészletesebb tanulmányok arról, hogy mi történt Wuhanban a COVID-19 világjárvány korai szakaszában. Meggyőzően kimutattuk, hogy a piacon történő vadállat-értékesítésnek biztosan köze van a betegség első emberi megbetegedéseihez.

– nyilatkozta Stephen Goldstein, a Utahi Egyetem genetikusa, a tanulmány társszerzője.

A világszerte 572 millió SARS-CoV-2 fertőzés és több mint hatmillió haláleset miatt érthető, hogy a kormányok igyekeznek pontosan meghatározni, miképp terjedt el először a vírus.

Habár a WHO az elmúlt két évben vizsgálatokat végzett Kínában, az eredmények az adatok hiánya miatt nem voltak meggyőzőek. A legtöbb tudós által elfogadott vezető hipotézis szerint a SARS-CoV-2 a Huanan tengeri herkentyűk nagybani piacán 2019 decemberében eladott vadállatokkal került az emberekhez.

Egy viszont biztos, a tavaly októberben közzétett jelentések szerint a COVID-19-et nem biológiai fegyverként fejlesztették ki az emberek ellen, illetve nem géntechnológiával módosították.

A figyelmetekbe ajánljuk